Az MNB irányt mutat a bankoknak a moratórium utáni felkészüléshez

Az MNB az IFRS9 hitelkockázati tényezőiről szóló vezetői körlevelének módosításaként tette közzé a törlesztési moratóriumhoz kötődő nemfizetési és átstrukturálási kategóriák alkalmazására – és ezek alapján a hitelintézeti értékvesztésre – vonatkozó részletes iránymutatását. Ez úgy erősíti a bankrendszer stabilitását, hogy nem veszélyezteti annak hitelezési kapacitását. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mint azt tavaly december végén előzetesen jelezte – a járványhelyzet gazdasági hatásait csillapító törlesztési moratórium kapcsán közzétette honlapján a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) alkalmazásában a nemteljesítés és átstrukturálás, valamint az ehhez kapcsolódó értékvesztés-elszámolás témáit érintően módosított vezetői körlevelét a hazai hitelintézetek számára.

A változtatások oka, hogy az Európai Bankhatóság (EBA) döntése szerint módosította és 2021. március 31-ig meghosszabbította a fizetési moratóriumokra vonatkozó iránymutatásának alkalmazási határidejét. Az EBA egyúttal egyértelmű üzenetet fogalmazott meg arról, hogy itt az ideje a tartalékok felépítésének, felkészülve arra az esetre, ha a moratóriumot követően a sérülékeny csoportba tartozó ügyfelek nem tudnák törleszteni hiteleiket. Az EBA iránymutatására reagálva, azzal összhangban az MNB is egyértelmű iránymutatást ad a hitelintézetek számára a körlevelében. Az elvárt intézkedések a banki működés biztonságát úgy növelik, hogy nem veszélyeztetik a bankok hitelezési kapacitását. A módosítások kizárólag beszámolási, számviteli útmutatást adnak a piaci szereplőknek, így azok az ügyfelek számára nem jelentenek változást a szerződésüket, kiszolgálásukat vagy éppen hitelköltségeiket illetően.

Az MNB (az EBA álláspontjával összhangban) nem tartja indokoltnak a nemteljesítés, illetve az átstrukturált minősítés automatikus megállapítását és ezzel párhuzamosan a magasabb értékvesztés megképzését akkor, ha az adott ügyfélhitelek 2021. június 30-ig (a hazai Moratórium 2. lejártáig) kevesebb, mint kilenc hónapig tartózkodtak a moratórium védőhálója alatt. A kilenc hónapnál hosszabb ideig a moratóriumban lévő ügyfélhitelek esetében ugyanakkor az intézmények egyedileg eltekinthetnek az átstrukturálttá minősítéstől, ha egyértelműen igazolható, hogy az adósnak nincsenek és várhatóan nem is lesznek pénzügyi nehézségei.

A lakossági ügyfeleknél az MNB egyértelmű iránymutatásokat fogalmazott meg arról, hogy az intézmények milyen eszközöket alkalmazhatnak az adós pénzügyi helyzetének vizsgálatához. Ezen kívül a jegybank a szektor stabil működését támogatva könnyítést vezet be. Eszerint a hitel átstrukturáltként való nyilvántartása a moratórium lejárta után hat hónap megfigyelési időszakot követően megszüntethető, ha az ügyfélnek nem volt 30 napot meghaladó törlesztési késedelme, és hátraléka a megfigyelési időszak alatt nem haladta meg a 100 eurót (illetve ennek megfelelő forintösszeget), vagy ha nem merült fel egyéb indok az átstrukturált minősítésre. A megképzett tartalékok így felszabadíthatók. A vállalati ügyfelek esetében az MNB nem korlátozza az alkalmazandó eszközöket, hanem az intézményekre bízza, hogy a rendszeres és rendkívüli monitoring folyamataik során mérjék fel az adósok pénzügyi helyzetét.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu