Pesti Srácok

Kedvező képet mutatnak a tavaly novemberi kereseti adatok

Kedvező képet mutatnak a tavaly novemberi kereseti adatok

Viszonylag kedvező képet mutatnak a tavaly novemberi kereseti adatok – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken, az M1 aktuális csatornán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait kommentálva. A KSH közlése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 438 200 forint volt a múlt év novemberében, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2020. január és november között a bruttó átlagkereset 399 300 forint volt, ez pedig 9,6 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest.

Bodó Sándor szerint érdemes külön bontani a verseny- és a közszféra teljesítményét: a 2020. január-november közötti időszakban az előbbinél 9,5 százalékos növekedés, míg az utóbbinál 9,9 százalékos növekedés volt. A nettó átlagkereset 265 500 forint volt, így tehát a reálbérek hat százalékkal nőttek, az infláció 3,4 százalék volt. A nettó keresetek folyamatosan, kilencvenöt hónapja emelkednek, ez pedig az államtitkár szerint komoly gazdasági teljesítmény. Kifejtette: az ágazatokat tekintve a bérek növekedésében a pénzügy-bankszektor vezető szerepet tölt be, emellett az IT-szektor szintén jól jövedelmező fizetéseket tud biztosítani, a tudományos-műszaki tevékenység jár még elöl, és nem meglepő módon az egészségügyi termékeket előállító cégeknél is az utóbbi időszakban az átlagnál jobban emelkedtek a bérek. Ezzel szemben a turizmus, a vendéglátás, a szolgáltatási szektor területén nem történt jelentős emelkedés. Kitért az ágazati bértámogatásra is, amelyet a turizmusban, vendéglátásban, szolgáltatóiparban tevékenykedők vehetnek igénybe. Csütörtökön átlépte a százezret azoknak a dolgozóknak a száma, akikre támogatási igény érkezett a munkáltatóktól. Ennek mintegy hetven százalékát már el is bírálták, ugyanakkor gyakran hiánypótlásra van szükség.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.