Pesti Srácok

Csaknem tíz százalékkal növekedett a fizikai dolgozók átlagos órabére

Csaknem tíz százalékkal növekedett a fizikai dolgozók átlagos órabére

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére ezerháromszázhuszonkét forint volt tavaly a negyedik negyedévben, 9,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi ezerkétszázhárom forintnál – derül ki a Trenkwalder és a BDO Magyarország az MTI-hez eljuttatott, közös közleményéből.

A munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem hétezer munkavállaló béradatait dolgozta fel elemzésében. A közleményben Hamrák Viktor, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője ismertette: a gazdasági visszaesés hatására a 2019-ben mért huszonegy százalékos növekedés után tavaly kevesebb, mint felére, tíz százalék alá csökkent a bérnövekedés mértéke a fizikai munkakörökben. Az üzletágvezető szerint a járványhelyzet miatti intézkedések hatását mutatja, hogy ezt az emelkedést a bérek még 2020 első negyedévében érték el, azóta az év végéig gyakorlatilag azonos szinten befagytak. Közölték, hogy továbbra is jelentős az eltérés az egyes régiókban tapasztalható bérszintek között. Míg Észak-Magyarországon, az Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon ezerháromszáz forint alatt maradt az átlagos órabér, a Dunántúl gazdaságilag fejlettebb körzeteiben ezerötszáz forint felett alakult ez a mutató, Közép-Magyarországon és a fővárosban pedig már megközelítette a kétezer forintos szintet.

A BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cég ezzel egy időben több, mint hatvan nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó csaknem ötszáz középvezető béradatait vizsgálta meg. A havi bruttó ötszáz és nyolcszáz ezer forint közötti fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál az éves béremelkedés mértéke a 2019-ben regisztrált 7,3 százalékos emelkedése után tavaly nem érte el a három százalékot. Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezető partnere a közleményben kifejtette, hogy tavaly számos szektort érintettek negatívan a koronavírus gazdasági hatásai, különösen a tavaszi leállás idején zajlottak komoly létszámleépítések, de számos területen – turisztika, vendéglátás, rendezvényszervezés – a konszolidáció továbbra is több hónapot várat még magára. A közlemény szerint idén a második negyedév végén gyorsulhat fel ismét a fehérgalléros bérek növekedése: a munkaerőért folytatott verseny erősödésével a munkaerő-megtartás ismét prioritássá válik, a fluktuáció alacsony szinten tartásának egyik leghatékonyabb eszköze pedig újra a versenyképes fizetések biztosítása lesz. Ebben a helyzetben jelentősen csökkent a béremelési nyomás, a fehérgalléros középvezetők juttatásainak növekedése az inflációs ráta alatt maradt.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.