Pesti Srácok

Izer Norbert: a csúsztatott adóbevallás volt az egyik leghatékonyabb adóügyi intézkedés

Izer Norbert: a csúsztatott adóbevallás volt az egyik leghatékonyabb adóügyi intézkedés

A beszámoló, illetve a társasági adó bevallási határidejének halasztása volt a kormány egyik leghatékonyabb adóügyi intézkedése a koronavírus-járvány első szakaszában, az érintett vállalkozások így négy hónapon keresztül mintegy százmilliárd forinttal gazdálkodhattak tovább – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Világgazdaság hétfői számában megjelent interjújában.

Az érintett vállalkozások kétharmada élt tavaly azzal a lehetőséggel, hogy a koronavírus-járvány első hulláma miatt május vége helyett csak szeptember 30-ig készítette el a társaságiadó-bevallását – közölte az államtitkár emlékeztetve arra, hogy a beszámoló mellett ötféle adót érintett a kormány négyhavi automatikus fizetési halasztása: a társasági adót, a kisvállalati adót, az innovációs járulékot, az energiaellátók jövedelemadóját és a helyi iparűzési adót. Elmondta, a pünkösdi ünnep miatt június 3-ra eső eredeti határidőre 101 599 cég adta be társaságiadó-bevallását, és tett eleget adófizetési kötelezettségének. A szeptember 30-i határidőre további csaknem kétszázezer adóbevallás érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Ezek feldolgozása után látható, hogy a kormány gazdaságvédelmi intézkedése érdemi segítséget jelentett a vállalkozásoknak – jelentette ki Izer Norbert. Az államtitkár szerint mindez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a harmadik negyedévben várakozásokon felül teljesített a magyar gazdaság - a második negyedévesnél 11,4 százalékkal nagyobb volt a GDP-növekedés -, hiszen a felpattanás idején a meg nem fizetett adó összege többletlikviditást jelentett a vállalkozásoknak. A halasztás több mint 1,1 milliárd forintot hagyott a lehetőséget igénybe vevő 3143 kivás cég zsebében – közölte.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/Illyés Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.