Pesti Srácok

Regős Gábor a PS-nek: A magyar gazdaság jobban teljesített az uniós átlagnál

Regős Gábor a PS-nek: A magyar gazdaság jobban teljesített az uniós átlagnál

Magyarország krízisálló képessége ma sokkal kedvezőbb, mint a 2008-as válság idején volt, így lehetőség van rá, hogy hazánk alacsonyabb gazdasági áldozatokkal vészelje át a recessziót. Ezt az optimizmust támasztja alá az az adat, amely szerint a magyar gazdaság tavalyi év egészét véve a vártnál kisebb mértékben esett vissza. Erről beszélgettünk Regős Gábor közgazdásszal, a Századvég kutatójával.

A tavalyi évre vonatkozó GDP jobb lett a vártnál. Még a kormányzati előrejelzés is meglehetősen borúlátónak bizonyult, hiszen a Pénzügyminisztérium 6-7 százalékos visszaeséssel számolt, de csak –4,3 lett. Ez a pozitív meglepetés minek köszönhető?

A részletes adatokat csak a második becsléskor közli a KSH, így egyelőre csak tippelni lehet. Mindenképpen elmondható, hogy egyes ágazatok (vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás) nagy visszaesést szenvedtek el a korlátozások miatt, tehát ebből következik, hogy a többi ágazatnak kellett a várakozásoknál jobban teljesítenie. Közülük már több teljesítménye vélhetően elérte, megközelítette, vagy akár meg is haladta a válság előtti szintjét. Feltételezhető 1-2 ágazat kiugró teljesítménye is.

Hol állunk Európában? Milyen a magyar gazdaság válságtűrő képessége?

PestiSracok facebook image

A magyar visszaesés éves alapon az európai átlagnál kisebb volt, de természetesen voltak olyan országok, melyek még kisebb csökkenést szenvedtek el, így kimondható, hogy nagyságrendileg a középmezőnyben vagyunk. A régiós országok közül kisebb volt a visszaesés mértéke Szlovákia és Lengyelország, míg nagyobb Ausztria és Csehország esetében. A negyedéves adatok alapján azonban jobb a helyzet hazánkban. Az 1,1 százalékos növekedéssel azon országok közül, amelyek már közöltek adatot, az 5. helyen állunk. Itt fontos megemlíteni, hogy több ország negyedéves alapon is visszaesést szenvedett el, ilyen például Olaszország vagy Ausztria.

Mennyire bizonytalanok az idei évi kilátások?

Az idei évre 4,2 százalékos növekedést várunk decemberi előre jelzésünk szerint; ezt a prognózist majd márciusban fogjuk felülvizsgálni. Azonban nagyon sok a kérdőjel. A vártnál kedvezőbb 2020. IV. negyedéves adat jó alapot nyújt az idei növekedéshez, hiszen azt mutatja, hogy nagyon sok ágazat már regenerálódott, illetve a novemberi korlátozásoknak egyelőre nem volt olyan súlyos hatása, mint a tavasziaknak. Ez alapján a bővülés a korábban vártnál is nagyobb lehetne. A korlátozásoknak hosszabb távon azonban kedvezőtlen gazdasági hatásaik vannak. Ezért tehát ahhoz, hogy munkahelyek maradjanak meg és minél több vállalkozás újra tudjon nyitni, szükséges a korlátozások mielőbbi lazítása is. Ez feltétele az idei felpattanásnak.

A legnagyobb baj a turizmusban, illetve az ehhez kapcsolódó ágazatokban van. Mikorra várható, hogy itt is helyreáll a munka?

Amint lehetővé teszik a jogszabályok, lesz egy érdemi növekedés, megjelenik a kereslet, de a korábbi magas szint elérése nem várható azonnal, talán csak a belföldi turizmus esetében; a külföldi turisták visszatéréséhez 1–2 év még szükséges lehet. A turizmus helyreállásának további szükséges feltétele a gazdaságok és a jövedelmi helyzet helyreállása világszinten is, illetve az utazástól való félelem elmúlása.

Fotó: Századvég

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!