Pesti Srácok

Tállai András: már százötvenmilliárd forintot hozott a szuperállampapír

Tállai András: már százötvenmilliárd forintot hozott a szuperállampapír

Eddig százötvenmilliárd forint kamatot fizetett ki az állam a Magyar Állampapír Pluszban tartott befektetések után, továbbra is a legnépszerűbb befektetések egyike a szuperállampapír, amit még a koronavírus-válság sem tudott felülírni – mondta Tállai András az MTI-nek. A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: már csaknem ötezer-ötszáz milliárd forintért vásárolt a lakosság a Magyar Állampapír Pluszból, ami szerinte jelenleg az egyik legjobb befektetés, ugyanis öt év alatt összességében huszonhét százalék feletti hozamot biztosít.

Az állampapírt a debütálásának évében vásárlóknak már jóváírták az első fél éves és az első éves kamatot. A lakosságnak járó összeg százötvenmilliárd forint volt, ami ezután sokkal ütemesebben nő majd, hiszen az idő múlásával jelentősen emelkedik a papír hozama. Az első fél év után három és fél százalék az évesített kamat, az első év végén négy százalék, majd – folyamatos emelkedés után – az ötödik esztendő végén már hat százalék jár. A magas hozamszint mellett a szuperállampapír kedvező paraméterei közül a rugalmasságot emelte ki az államtitkár. A koronavírus-válságban nagy előny az, hogy ha valakinek szüksége van a pénzre, akkor bármikor, akár néhány hónap múlva is kiszállhat a befektetésből. A kamatjuttatás napját közvetlenül követő öt munkanapon keresztül történő kiszállás esetén a teljes befektetett összeg zsebre tehető az addig elért kamatokkal együtt.

Rendkívül kedvező, 99,75 százalékos árfolyamon lehet kiszállni a papírból bármikor máskor is, ami a lakossági állampapíroknál szinte példa nélküli a nemzetközi gyakorlatban. Kiemelte azt is, hogy a napi kamatozású szuperállampapír teljes hozama a családoknál, a lakosságnál marad, azután nem kell közterhet fizetni. A lakosság mellett az ország versenyképességének növelésében is segíthetnek a lakossági állampapírok. Különösen krízisben nagy előny, hogy az államot külföldiek helyett a magyar lakosság hitelezi, mégpedig forintban. A szuperállampapírral tehát mindenki jól jár, előnyös a magánszemélyeknek és az állam számára is.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott az államtitkár.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.