Közel hatezer milliárd forint készpénz van jelenleg a magyar lakosságnál
A koronavírus-járvány kétségtelenül gazdasági visszaesést jelent az egész világon, így Magyaroroszágon is. Bár a járvány kitörése előtt a magyar gazdaság az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdaságának számított, a baloldali rémhírekkel ellentétben most sem állunk olyan rosszul, mint ahogyan azt az ellendrukkerek próbálják elhitetni velünk. Egy friss elemzés szerint ugyanis a magyaroknál összesen közel hatezer milliárd forint van készpénzben, ami azt jelenti, hogy az átlagos egy főre jutó készpénz megközelíti a hatszázezer forintot, ami, valljuk be, azért nem olyan rossz. Fény derült továbbá arra is, hogy nem estek vissza a hitelezések sem, sőt, a bankok valamivel több kölcsönt helyeztek ki, mint a korábbi évben. Ugyan sokan elvesztették munkájukat a koronavírus-járvány idején, a foglalkoztatottsági adatok szerint mégis négyezerrel többen dolgoztak tavaly decemberben, mint az azt megelőző évben. Továbbá tizenegyéves rekordot döntöttünk a lakásépítésben is.
A Századvég gazdasági elemzője szemlézte az MNB 2020. IV. negyedévre szóló adatait, amiből a többi között az állapítható meg, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt is sokan vettek fel fogyasztási és egyéb hiteleket, valamint ingatlanhitelt. Isépy Tamás szerint ez feltehetően a kormány családtámogatási és otthonteremtési programjának az eredménye, példaként említve a CSOK-ot, a babaváróhitelt és a lakásépítési áfa öt százalékra csökkentését, ami minden bizonnyal motiválóan hatott a családokra. Korábban a pénzügyminiszter is arról számolt be, hogy tizenegyéves rekordot döntött Magyarország a lakásépítésben. Varga Mihály közösségi oldalán megjelent videójában erről azt mondta: a válság ellenére a tavalyi évben több, mint huszonnyolcezer lakás épült hazánkban, ami harmincnégy százalékos növekedést jelent. Kiemelte továbbá azt is, hogy a növekedés a városokban és falvakban egyaránt erőteljes volt, az épülő lakások felét pedig családok és nem beruházók építették.
Készpénzben továbbra is erősek vagyunk
Az elemzés kitért arra is, hogy Magyarországon továbbra is emelkedő trendű és magas szintű a háztartásoknál lévő készpénzállomány. Isépy Tamás szerint a rémhírekkel ellentétben a lakosság nincs annyira eladósodva, mint tíz évvel ezelőtt, és ez idő alatt a háztartások vagyona is megduplázódott, a reálbérek pedig emelkedtek. Amíg 2010-ben az átlagos egy főre jutó készpénz körülbelül kétszázhúszezer forint volt, addig 2020-ban ez az összeg megközelíti a hatszázezer forintot. Azt, hogy az emberek miért nem költekeztek jobban, két okkal magyarázható Isépy Tamás szerint: egyrészt óvatosak voltak és inkább takarékoskodtak, másrészt kevesebb lehetőség volt a pénzköltésre. Az állampapírba vetett bizalom is hatalmasat ugrott az elmúlt tíz évben. A 2010-es adatok azt mutatják, hogy az állampapírban elhelyezett vagyon akkor hétszázharminc milliárd forint volt, amíg a tavalyi évben ennek több, mint tizenkétszerese, azaz közel kilencezerkétszáz milliárd forint. Az emberek többsége mégis inkább a bankbetétet preferálja az állampapírral szemben, pedig a szakember szerint az államcsőd valószínűsége nagyon kicsi, a bankoké ennél sokkal nagyobb.
A hitelmoratórium egy lehetőség, össze nem hasonlítható a devizahitelekkel
Az elemző írásában kitért arra is, hogy jelentősen nőtt a forintban tartott bankbetétek állománya. 2020-ban a növekmény 1381,4 milliárd forint volt, ami jócskán meghaladta az előző évi 586,6 milliárd forintos vonatkozó adatot. Ebből leginkább arra lehet következtetni Isépy Tamás szerint, hogy a lakosság egy jelentős része a hiteltörlesztési moratórium révén a rendelkezésére álló többletlikviditást a számláján hagyta. Arra a kérdésre, hogy mennyivel jártak jobban az emberek azzal, hogy élhettek a hitelmoratórium lehetőségével, az elemző azt mondta:
a hitelmoratórium egy fontos lépés volt, mert nem lehetett látni, hogy mi fog történni.
Az elemző hangsúlyozta, hogy ez a pénz az embereknél maradt (a lakosságnál és a vállalatoknál összesen körülbelül kétezer milliárd forint), sokan a számlájukon tartották és majd később élnek az előtörlesztés lehetőségével. A kamatokat ugyan majd fizetni kell, de nem kamatos kamatot, ami szintén fontos. Az emberek gyakorlatilag most időt nyertek; korábban nem tudhatták, hogy hogyan alakul a válság, kinek hogyan befolyásolja majd az anyagi biztonságát a pandémia. A bankok pedig likviditást kaptak a jegybanktól. Isépy Tamás kiemelte továbbá, hogy a bankok helyzete miatt sem kell aggódni, hiszen körülbelül hatvan-nyolcvan milliárd forintot veszítettek most a moratóriumon, ami elenyésző, hiszen például a tavalyi évben közel hétszáz milliárd forint volt a nyereségük. Az elemző úgy fogalmazott:
a hitelmoratórium egy stabilitást jelentett, ami pozitív a lakosságra nézve.
A járvány ellenére többen dolgoztak tavaly, mint a járvány előtti évben
A koronavírus-járvány idején a kormány egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy megvédjék a munkahelyeket. Bár vannak szektorok, mint például a turizmus és vendéglátás, ahol a támogatások ellenére is nagy baj, a talpra állás pedig minden bizonnyal a biztonságos nyitás és a külföldi turisták fogadása fogja jelenteni. Az adatok szerint a foglalkoztatottság ennek ellenére is tudott nőni. Ugyanis 2020 decemberében négyezer emberrel több dolgozott, mint az azt megelőző év utolsó hónapjában, a járvány kirobbanása előtt.
Fotó: MTVA/Faludi Imre
