isépy tamás
Évek óta a zsugorinflációval csapják be az embereket, hiszen csak kevesen figyelnek fel rá – Interjú a Századvég makrogazdasági üzletágvezetőjével
Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy! – mondta az egykori kommunista politikus, Marosán György, amiről nekünk egyből a zsugorinfláció ugrott be, ugyanis ez egy olyan trükk, amit a gyártók és kereskedők karöltve alkalmaznak évek óta, hiszen a termékek egyre kisebbek, az áruk pedig vagy ugyanannyi, vagy még emelkedik is. A Századvég makrogazdasági üzletágvezetője szerint ez egy burkolt áremelés, etikailag pedig a kereskedőt és a gyártót is terheli a felelősség. Isépy Tamás ugyanakkor elárulta azt is, hogy miért nem megoldás a baloldal által megállás nélkül hangoztatott béremelés az inflációra, de beszélgettünk a üzemanyagár mérséklésének megoldásairól, és arról, hogy vajon örökké velünk kell-e maradnia az árfigyelő rendszernek. Az állam nem nyúlja le a lakosság pénzét a szochóval, csak az állampapír felé tereli az embereket
Sokan félreértették a Szociális Hozzájárulási Adóról szóló híreket, ez ugyanis nem azt jelenti, hogy július elsejétől az állam megdézsmálja a lakosság folyószámláját és az ott tárolt összeget megadóztatja. A folyószámlán tárolt, de nem lekötött pénzeket ugyanis nem érinti az adó (mert itt a kamatláb 0 százalék közeli), csak azokat az összegeket, amelyeket az ügyfél lekötött, de itt is csak a kamatból csíp le az állam. Nem véletlen, ugyanis az állampapírok (amelyekre nem kell szochot fizetni egyáltalán) most olyan jó feltételekkel állnak a lakosság rendelkezésére, hogy ezzel kívánják ösztönözni az embereket, hogy inkább ezeket vegyék bankbetét helyett. Ezzel ugyanis az állam és a háztartások is jobban járnak, hiszen a kamatok nagyon kedvezőek, de aki a pénzintézetek jólétéért aggódik, azoknak is van egy jó hírünk: nem fognak tönkremenni. A témában a Századvég makrogazdasági üzletágvezetőjét, Isépy Tamást kérdeztük. Nem azt az időszakot éljük, amikor érdemes „ülni a pénzünkön”, jobban járunk, ha befektetünk – Interjú Isépy Tamással
Már több mint egy éve sújtja a magas infláció egész Európát; tulajdonképpen nincs olyan termék vagy szolgáltatás, amely ne drágult volna drasztikusan az elmúlt időszakban. Az alagút végén viszont pislákol a fény, hiszen az infláció és az árak is elkezdtek mérséklődni. A teljes fellélegzés viszont még messze van, de hogy addig is mibe fektessük a pénzünket, továbbá miért nincs legalább nekünk is eurónk, mint a több tagállamnak, és kell-e aggódnunk a tengeren túli bankcsőd miatt, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetőjétől kérdezte meg a PestiSrácok.hu. Isépy Tamással továbbá arról is beszélgettünk, hogy az alapélelmiszerek a baloldal által javasolt áfacsökkentése és a további ársapkák könnyítenének-e a magyarok helyzetén, és meddig kell még várnunk arra, hogy a bankok csökkentsék a kamatokat. Elindultunk lefelé és ennek még sosem örültünk ennyire – Itt a nagy infláció-körkép!
Kétkedve fogadták a baloldaliak, amikor Orbán Viktor szokásos, év végi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány céljai között szerepelt, hogy 2023. decemberére egyszámjegyűvé szeretné tenni a kormány az inflációt. Úgy tűnik nem kellett sokáig várni, hogy a csökkentés megkezdődjön, ugyanis már februárban alacsonyabbak voltak a számok, az infláció letörésébe pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – mint független szerv – is beszállt. Mindezek eredményeképpen az élelmiszer kereskedelemben egy verseny alakult ki a vevők kegyeiért, különböző akciókkal és tartós árcsökkentésekkel igyekeznek magukhoz édesgetni a vásárlókat a kereskedők. Többen azt mondják, hogy a beszállítókkal való megegyezés eredménye, hogy lejjebb vitték az árakat, de van, aki szerint a GVH vizsgálódása önmagában elindított egy árcsökkentést. A PestiSrácok.hu-nak korábban nyilatkozó szakértő szerint viszont a magas árak részben azért voltak, mert a kereskedők túlárazták a termékeket. Részben a kereskedők túlárazása miatt szálltak el az árak – Interjú Isépy Tamással
Bár a kutatások azt mutatják, hogy idén karácsonykor a magyar lakosság több mint fele többet költött, mint amennyit előre eltervezett, és a tapasztalatunk is az, hogy a magas árak ellenére is tele vannak az üzletek, most lerántjuk a leplet arról, hogy valóban csak az infláció tehet-e a drágulásról. Spoiler: nem. A Századvég makrogazdasági üzletágvezetője szerint valóban döntően a háború okozta energiakrízis a felelős a magasabb árakért, de a kereskedők keze is benne van, hiszen a megemelkedett költségeiket továbbhárítják, és sokszor túláraznak. Isépy Tamás példaként említette, hogy a lengyel trappista sajt ára 25 százalékkal alacsonyabb, mint a hazaié, ami egészen megdöbbentő. A beszélgetésünk során azonban kitértünk arra is, hogy valóban elérhető-e a miniszterelnök azon célja, hogy jövőre egy számjegyű legyen az infláció, de Matolcsy György nagy port kavaró mondatai és a DK-s Varju László vészmadárkodása is szóba került. Isépy Tamás: 2010-hez képest sokkal nagyobb a lakosságnak a megtakarítása, tehát van miből költeni (Videó)
Kétségtelen tény sajnos, hogy a válságok korát éljük, 2019-ben a koronavírus-járvány fordította teljesen a feje tetejére a világot, most pedig az orosz–ukrán konfliktus miatt kell szembenéznie Európának az energiaválsággal, a háborús inflációval, de még a népvándorlással is. A szakemberek szerint a recesszió elkerülhetetlen, de hogy mennyire lesz mély, az még kérdés, ahogyan az is, hogy hogyan fogunk kimászni belőle. A Századvég makrogazdasági üzletágvezetője szerint nincs pontos recept arra, hogyan lehet minél hamarabb túllendülni egy válságon, de az mindenképpen segít, ha nem otthon, a fiókban tartjuk a megtakarításunkat, hanem akár állampapírba, akár ingatlanba fektetjük. Közel hatezer milliárd forint készpénz van jelenleg a magyar lakosságnál
A koronavírus-járvány kétségtelenül gazdasági visszaesést jelent az egész világon, így Magyaroroszágon is. Bár a járvány kitörése előtt a magyar gazdaság az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdaságának számított, a baloldali rémhírekkel ellentétben most sem állunk olyan rosszul, mint ahogyan azt az ellendrukkerek próbálják elhitetni velünk. Egy friss elemzés szerint ugyanis a magyaroknál összesen közel hatezer milliárd forint van készpénzben, ami azt jelenti, hogy az átlagos egy főre jutó készpénz megközelíti a hatszázezer forintot, ami, valljuk be, azért nem olyan rossz. Fény derült továbbá arra is, hogy nem estek vissza a hitelezések sem, sőt, a bankok valamivel több kölcsönt helyeztek ki, mint a korábbi évben. Ugyan sokan elvesztették munkájukat a koronavírus-járvány idején, a foglalkoztatottsági adatok szerint mégis négyezerrel többen dolgoztak tavaly decemberben, mint az azt megelőző évben. Továbbá tizenegyéves rekordot döntöttünk a lakásépítésben is. 
