Évek óta a zsugorinflációval csapják be az embereket, hiszen csak kevesen figyelnek fel rá – Interjú a Századvég makrogazdasági üzletágvezetőjével
Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy! – mondta az egykori kommunista politikus, Marosán György, amiről nekünk egyből a zsugorinfláció ugrott be, ugyanis ez egy olyan trükk, amit a gyártók és kereskedők karöltve alkalmaznak évek óta, hiszen a termékek egyre kisebbek, az áruk pedig vagy ugyanannyi, vagy még emelkedik is. A Századvég makrogazdasági üzletágvezetője szerint ez egy burkolt áremelés, etikailag pedig a kereskedőt és a gyártót is terheli a felelősség. Isépy Tamás ugyanakkor elárulta azt is, hogy miért nem megoldás a baloldal által megállás nélkül hangoztatott béremelés az inflációra, de beszélgettünk a üzemanyagár mérséklésének megoldásairól, és arról, hogy vajon örökké velünk kell-e maradnia az árfigyelő rendszernek.
A baloldali pártok minden alkalommal felhánytorgatják, hogy az unióban nálunk a legmagasabb az infláció, amit az átlagember elsősorban az élelmiszerárakon érez. A Gazdasági Versenyhivatal és az általunk megkérdezett közgazdászok is elmondták már, hogy ez részben annak köszönhető, hogy túláraztak a kereskedők. Ezen kívül még minek az eredménye?
Átlagosan az EU-n belül Magyarország az ötödik helyen áll az olcsó élelmiszerek rangsorában. Az élelmiszerdrágulás oka ugyanakkor többtényezős: okozza egyrészt az energiaárak növekedése – hiszen ezzel a szállítási költségek is megemelkedtek –, a tavalyi évben átélt aszály, a profit húzta infláció, valamint a gyenge forint.
A hatósági beárazás, a kötelező akciók és az árfigyelő rendszer segített mérsékelni a növekvő árakat, de elképzelhető, hogy ezeknek az intézkedéseknek örökké velünk kell maradniuk, ha azt akarjuk, hogy tartósan lent maradjanak az élelmiszerárak?
Az árak, ha nincsenek leszorítva, akkor általában inkább emelkednek, mintsem csökkennek. A jegybankok általában két százalékos áremelkedés az, amit örömmel vesz. Az élelmiszerárak azonban kiugróan magasan megemelkedtek volt, hogy az egyik év azonos időszakát nézve 45 százalékkal ugrottak feljebb, most már 20 százalék alatt vannak. Szerintem az árfigyelő rendszer egyébként a jövőben is működni fog valamilyen formában, mert sok embert érdekel, hogy hol mi mennyibe kerül. Gondoljunk bele, hogy a leértékelések is a piaci élet részei.
A baloldal az inflációs problémát a bérek emelésével orvosolná. Ez valóban megoldást jelentene?
Az a jó, ha a teljes inflációs dinamika kisebb, mint ahogyan a bérek nőnek, csak ezt nem olyan egyszerű megvalósítani. Nem mindegyik munkakörben tudják a béreket az inflációs környezethez igazítani, és a végtelenségig nem is lehet a kereseteket növelni. Ha mégis nagymértékben növelik a béreket, akkor előfordulhat, hogy kevesebb alkalmazott mellett döntenek, így aki marad, jobban fog keresni, de lesz, akiktől megválnak. Ha azonban az árak kordában vannak tartva, akkor kisebb béremelés is elegendő.
Korábban is találkozhattunk vele, de talán most még inkább érzékenyen érinti a fogyasztókat az úgynevezett zsugorinfláció, amikor ugyanazért az árért a gyártó kevesebb mennyiséget ad. Ez nem a vásárlók becsapását jelenti?
Etikusnak semennyire nem mondanám ezt a módszert, de ezt már régóta csinálják a gyártók és a kereskedők karöltve, hiszen kevesen figyelnek fel erre a trükkre. Viszont ezt egy burkolt áremelésnek értelmezhetjük. Az etikai felelősség mindkettőjük vállát terheli, úgy gondolom azonban, hogy inkább a gyártó a ludas.
Az árak növekedését az üzemanyag ára is befolyásolja, ami a benzinárstop kivezetése óta egyre magasabb. Orbán Viktor a parlamentben beszélt is róla, hogy ha az olajvállalatok nem lépnek, akkor a kormány fog. Azóta pedig Nagy Márton tárgyalt a Magyar Ásványolaj Szövetséggel és a Mollal is, amelyek azt ígérték, hogy együttműködnek az üzemanyagárak moderálásában. Elképzelhető, hogy megint lesz benzinárstop? Ez segíthet? Vagy milyen más alternatív megoldást lehet kitalálni?
A Brent és az Urál olaj ára az elmúlt egy hónapban jelentősen megemelkedett. Mivel Magyarország az energiát tekintve függ másoktól, nem mondhatjuk azt egyik napról a másikra, hogy megyünk és veszünk olajat máshonnan. Úgy gondolom, az üzemanyag-ársapka egy nagyon nagy vívmány volt, de mi a Századvégnél mindig azt mondtuk, hogy amíg az ellátásbiztonság maximálisan megvan, addig lehet fenntartani. Ez így is történt. A gond most az, hogy az import, ha leszorított ár van, akkor nem működik úgy. Emiatt pedig felléphet egy üzemanyaghiány. Az persze működhet, hogy máshonnan szerezzük be az olajat, de ennek kiépítéséhez idő kell.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
