Pesti Srácok

A magyar agrárexport második legfontosabb terméke az állati takarmány

A magyar agrárexport második legfontosabb terméke az állati takarmány

Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el – a gabonák után – a második legnagyobb exportárbevételt és külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2020-ban – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében.

Az árucsoport exportárbevétele 1 százalékkal, 962,3 millió euróra nőtt, importértéke 3 százalékkal, 507,2 millió euróra csökkent 2020-ban az egy évvel korábbihoz képest, így külkereskedelmi aktívuma 6 százalékkal emelkedett. A teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari export értéke 2,3 százalékkal, az importé 0,9 százalékkal nőtt, az egyenleg 5,3 százalékkal javult 2020-ban: a kivitel 9563 millió euró, a behozatal 6358 millió euró, az agrárkülkereskedelem aktívum 3205 millió euró volt, 160 millió euróval több az előző évinél. Az öt legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint az egyéb ehető készítmények – részesedése a teljes agrárexportból 52 százalék volt.

Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel a második legnagyobb kiviteli értékű termék volt, exportja 698,3 millió eurót tett ki tavaly, 3,2 százalékkal haladta meg a 2019. évit. A takarmányexport 77,1 százaléka az EU-ba irányult, a legfontosabb célpiac Románia (139,8 millió euró), Németország (62,8 millió euró), Lengyelország (49,2 millió euró), Olaszország (44,3 millió euró), illetve Franciaország (32,3 millió euró) volt. A harmadik országok közül az Egyesült Királyságba (39,4 millió euró) és Ukrajnába (23,1 millió euró) került jelentős értékben állati takarmány Magyarországról. Emellett Oroszország, Szerbia, Törökország, Ausztrália, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Brazília és Svájc is importált magyar takarmányt 2020-ban, csakúgy, mint az előző évben.

Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel termékcsoport importértéke 3,3 százalékkal, 320 millió euróra nőtt, importvolumene 4,1 százalékkal, 364,4 ezer tonnára esett. A legnagyobb értékben Németországból (64,1 millió euró), Ausztriából (49,5 millió euró) és Lengyelországból (33,8 millió euró) érkezett takarmány az összesítés szerint.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.