külkereskedelem
Húsexportengedélyt kapott Magyarország a Fülöp-szigetekre
Hosszú évek kitartó munkájának eredményeként első alkalommal kaptak húsexportengedélyt magyar vállalatok a Fülöp-szigetek piacára – jelentette be Facebook-bejegyzésben a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap. Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy a manilai kormány döntése értelmében hat hazai cég is megkezdheti a szárnyas- és sertéshúskészítmények, valamint élőállat szállítását Délkelet-Ázsia leggyorsabban fejlődő országába.
Négy hónap után novemberben újra pozitív a külkereskedelem egyenlege
Négy hónap után novemberben újra pozitív a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Októberhez viszonyítva a kivitel értéke 7,8, a behozatalé 4 százalékkal nőtt. 2021. novemberben az export euróban számított értéke 7,7, az importé 14 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál, míg a termék-külkereskedelmi egyenleg 526 millió euróval romlott. Az export euróértéke 17, az importé 20 százalékkal magasabb volt a 2019. novemberinél.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Üzlet és pénz, mindenek felett – Így fosztották ki Kelet-Európát az amerikaiak, az ex-nácik és a kommunisták
Lassan száz éve uralja a közgondolkodást az a – véleményem szerint – hamis magyarázat, hogy a kommunizmus és a nácizmus két ellenpólusú szélsőség és a politikai paletta egymástól legtávolabb eső képződményeinek tekinthetők. Sok filozófus, történész és más gondolkodó megfogalmazta már, hogy mondanivalójukban, elképzeléseikben és hatalomtechnikai eszközeikben lényeges különbség nincsen, de arról, hogy a felszínen mutatott ellenségeskedés mögött micsoda együttműködés zajlott e két emberellenes ideológia komisszárjai között, ritkán esik szó. Pedig Hitler és Sztálin már az 1939-es paktum előtt is kollaborált egymással, és nem is ért véget ez a kapcsolat a Barbarossa-hadművelet megindításával – vagyis a Szovjetunió elleni német támadással – sem, sőt, még a háború lezárása után is megtalálták egymást e két gyilkos eszme hívei. Miközben a harmincas évek derekától napjainkig a kommunizmus egyetlen legitimációs alapja a „fasizmus” elleni harc, aközben egymást segítve építették ki saját totális rendszerüket. Ennek a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésnek számos megnyilvánulása volt a magyar külkereskedelem 1945 utáni megszervezésében is.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Svájc nemcsak a náci vagyonból, de a kommunista külkeresek pénzéből is ügyesen gazdagodott
A pénznek nincs szaga – ezt a svájciak is pontosan jól tudják. Bár a mainstream médiában ritkán kerül felszínre, a svájciak élen jártak a zsidóktól elrabolt náci vagyon eltüntetésében, de a kommunistákkal is szívesen üzleteltek. Még mindig kevéssé ismert, hogy Svájc a magyar kommunista külkereskedelem egyik kulcsországa volt, több későbbi ismert magyar külkeres-bankár (például Oblath György) is megfordult ott. Sikkasztottak, ügyeskedtek, kereskedtek; a lényeg, hogy csak ők, a szovjetek és a svájciak, illetve a nyugati partnerek jártak jól. Magyarország meg közben teljesen „legatyásodott”. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Nyerges János, a legfontosabb külkeres, akinek a „körmös” Bauer volt a tartótisztje az ÁVH-n
Svájc: kulcshelyszín, nemcsak a náci vagyon, de a kommunista külkereskedelem szempontjából is. Két magyar kommunista kulcsfigura is az alpesi országban dolgozott: Száll József és Nyerges János. Utóbbi közben az ÁVH-nál volt, tartótisztje az a Bauer Miklós volt, aki „körmösként” híresült el, de fontos szerepet játszott a külkereskedelem területén is. Nem véletlenül került éppen a Komplexhez az ÁVH után. Az amerikai CIA is megfigyelte ezeket az embereket, persze az üzlet, a pénz aztán szinte minden elvet felülírt. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Hardi-istálló, Oblath György és a többiek, avagy a külkeres maffia hatalomátvétele
A vörös polip pillanatok alatt megfonta a maga pénzügyi, gazdasági hálóját Magyarországon: 1946 közepére már felügyelte a külkereskedelmet és ezen keresztül a tőkeáramlást. Kik voltak azok az emberek, akik részt vállaltak ennek a kiépítésében, kik rakták le a hálózat alapjait? Háy László és Vas Zoltán szerepét már érintettük, de ketten kevesen lettek volna ennek a feladatnak a végrehajtására. Moszkvából való megérkezésük után azonnal toborozni kezdték az embereiket, akik a Kádár-rendszerre kiépülő külkeres maffia kulcsfigurái lettek később. Bemutatunk elfelejtett vagy alig ismert kulcsfigurákat: íme, Hardi Róbert vagy éppen Oblath György ismeretlen története. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Korai kommunista külkeres mammutvállalatok, ahol Gyurcsány csak kisinas lehetett volna
Sehol nem tanították, így egyáltalán nem tudtuk, hogyan vették át a külkereskedelmet a kommunisták már 1945 után. Pedig akkoriban a West-Orient ügyeitől volt hangos a sajtó és a Parlament. Ez volt az a vállalat, amely állam volt az államban, a külföldről behozott közszükségleti cikkeket aranyért és dollárért értékesítették. A céget mentesítették minden deviza- és vámtörvény alól, egy kis zárványként létezett a jogrend felett. Amikor túl sok volt a botrány, egyszerűen átmentették egy másik vállalatba. Csempészés, csalás, spekuláció – mindezt a Politikai Rendőrség felügyeletével. Újabb elképesztő történet – folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Vörös Hadsereg védte azt a szovjet-magyar „elitalakulatot”, amely felépítette az országot kirabló külkereskedelmi hálózatot
A bolsevikok már 1944-ben hozzáláttak ahhoz, hogy átvegyék Magyarország külkereskedelmének az irányítását. A hálózatot szovjet mintára, a Vörös Hadsereg védelmében építették fel, olyan kevéssé ismert kulcsszereplőkkel, mint a moszkovita Vas Zoltán, vagy a teljesen elfelejtett Háy László. „Háy önmagában kevés lett volna, ezért azonnal megkezdte a hálózatépítést. De a frissen toborzott garnitúra mellett – akikből később a külkereskedelmi lobbi keménymagja lett – más meghatározó moszkoviták is szerepet vállaltak az árucsereforgalom bolsevizálásában. A gazdaság legfőbb urának számító Vas Zoltán természetesen megkerülhetetlen szereplő ebből a szempontból is, de Gerő Ernő, az NKVD tisztje is egyengette pártvonalon ezen pénzügyi pókháló alig észrevehető szövedékének létrejöttét.” Ez lett az a külkeres hálózat, amely a rendszerváltás előtt és után is kifosztotta Magyarországot. Tények, elhallgatott összefüggések és egy tökéletesen felépített hálózat.
A magyar agrárexport második legfontosabb terméke az állati takarmány
Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el – a gabonák után – a második legnagyobb exportárbevételt és külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2020-ban – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében.Ajánljuk még
Ursuláék felszólították Magyarországot, hogy tartóztassuk le a békecsúcs résztvevőit
Háborús őrület - Az Európai Bizottság azt követeli, hogy Magyarország tartóztassa le a békecsúcs résztvevőit.
Bütyök hisztizett egyet Varga Judit párjának bejegyzését látva
Interjút közölt Windisch Lászlóval, Varga Judit új párjával a Telex, miután az Állami Számvevőszék elnöke tegnap este a volt miniszterrel közös képet posztolt közösségi oldalára. Magyar hisztizett egyet.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
