külkereskedelem
Húsexportengedélyt kapott Magyarország a Fülöp-szigetekre
Hosszú évek kitartó munkájának eredményeként első alkalommal kaptak húsexportengedélyt magyar vállalatok a Fülöp-szigetek piacára – jelentette be Facebook-bejegyzésben a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap. Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy a manilai kormány döntése értelmében hat hazai cég is megkezdheti a szárnyas- és sertéshúskészítmények, valamint élőállat szállítását Délkelet-Ázsia leggyorsabban fejlődő országába.Négy hónap után novemberben újra pozitív a külkereskedelem egyenlege
Négy hónap után novemberben újra pozitív a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Októberhez viszonyítva a kivitel értéke 7,8, a behozatalé 4 százalékkal nőtt. 2021. novemberben az export euróban számított értéke 7,7, az importé 14 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál, míg a termék-külkereskedelmi egyenleg 526 millió euróval romlott. Az export euróértéke 17, az importé 20 százalékkal magasabb volt a 2019. novemberinél.Borvendég Zsuzsanna sorozata: Üzlet és pénz, mindenek felett – Így fosztották ki Kelet-Európát az amerikaiak, az ex-nácik és a kommunisták
Lassan száz éve uralja a közgondolkodást az a – véleményem szerint – hamis magyarázat, hogy a kommunizmus és a nácizmus két ellenpólusú szélsőség és a politikai paletta egymástól legtávolabb eső képződményeinek tekinthetők. Sok filozófus, történész és más gondolkodó megfogalmazta már, hogy mondanivalójukban, elképzeléseikben és hatalomtechnikai eszközeikben lényeges különbség nincsen, de arról, hogy a felszínen mutatott ellenségeskedés mögött micsoda együttműködés zajlott e két emberellenes ideológia komisszárjai között, ritkán esik szó. Pedig Hitler és Sztálin már az 1939-es paktum előtt is kollaborált egymással, és nem is ért véget ez a kapcsolat a Barbarossa-hadművelet megindításával – vagyis a Szovjetunió elleni német támadással – sem, sőt, még a háború lezárása után is megtalálták egymást e két gyilkos eszme hívei. Miközben a harmincas évek derekától napjainkig a kommunizmus egyetlen legitimációs alapja a „fasizmus” elleni harc, aközben egymást segítve építették ki saját totális rendszerüket. Ennek a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésnek számos megnyilvánulása volt a magyar külkereskedelem 1945 utáni megszervezésében is.Borvendég Zsuzsanna sorozata: Svájc nemcsak a náci vagyonból, de a kommunista külkeresek pénzéből is ügyesen gazdagodott
A pénznek nincs szaga – ezt a svájciak is pontosan jól tudják. Bár a mainstream médiában ritkán kerül felszínre, a svájciak élen jártak a zsidóktól elrabolt náci vagyon eltüntetésében, de a kommunistákkal is szívesen üzleteltek. Még mindig kevéssé ismert, hogy Svájc a magyar kommunista külkereskedelem egyik kulcsországa volt, több későbbi ismert magyar külkeres-bankár (például Oblath György) is megfordult ott. Sikkasztottak, ügyeskedtek, kereskedtek; a lényeg, hogy csak ők, a szovjetek és a svájciak, illetve a nyugati partnerek jártak jól. Magyarország meg közben teljesen „legatyásodott”. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.Borvendég Zsuzsanna sorozata: Nyerges János, a legfontosabb külkeres, akinek a „körmös” Bauer volt a tartótisztje az ÁVH-n
Svájc: kulcshelyszín, nemcsak a náci vagyon, de a kommunista külkereskedelem szempontjából is. Két magyar kommunista kulcsfigura is az alpesi országban dolgozott: Száll József és Nyerges János. Utóbbi közben az ÁVH-nál volt, tartótisztje az a Bauer Miklós volt, aki „körmösként” híresült el, de fontos szerepet játszott a külkereskedelem területén is. Nem véletlenül került éppen a Komplexhez az ÁVH után. Az amerikai CIA is megfigyelte ezeket az embereket, persze az üzlet, a pénz aztán szinte minden elvet felülírt. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Hardi-istálló, Oblath György és a többiek, avagy a külkeres maffia hatalomátvétele
A vörös polip pillanatok alatt megfonta a maga pénzügyi, gazdasági hálóját Magyarországon: 1946 közepére már felügyelte a külkereskedelmet és ezen keresztül a tőkeáramlást. Kik voltak azok az emberek, akik részt vállaltak ennek a kiépítésében, kik rakták le a hálózat alapjait? Háy László és Vas Zoltán szerepét már érintettük, de ketten kevesen lettek volna ennek a feladatnak a végrehajtására. Moszkvából való megérkezésük után azonnal toborozni kezdték az embereiket, akik a Kádár-rendszerre kiépülő külkeres maffia kulcsfigurái lettek később. Bemutatunk elfelejtett vagy alig ismert kulcsfigurákat: íme, Hardi Róbert vagy éppen Oblath György ismeretlen története. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát!Borvendég Zsuzsanna sorozata: Korai kommunista külkeres mammutvállalatok, ahol Gyurcsány csak kisinas lehetett volna
Sehol nem tanították, így egyáltalán nem tudtuk, hogyan vették át a külkereskedelmet a kommunisták már 1945 után. Pedig akkoriban a West-Orient ügyeitől volt hangos a sajtó és a Parlament. Ez volt az a vállalat, amely állam volt az államban, a külföldről behozott közszükségleti cikkeket aranyért és dollárért értékesítették. A céget mentesítették minden deviza- és vámtörvény alól, egy kis zárványként létezett a jogrend felett. Amikor túl sok volt a botrány, egyszerűen átmentették egy másik vállalatba. Csempészés, csalás, spekuláció – mindezt a Politikai Rendőrség felügyeletével. Újabb elképesztő történet – folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Vörös Hadsereg védte azt a szovjet-magyar „elitalakulatot”, amely felépítette az országot kirabló külkereskedelmi hálózatot
A bolsevikok már 1944-ben hozzáláttak ahhoz, hogy átvegyék Magyarország külkereskedelmének az irányítását. A hálózatot szovjet mintára, a Vörös Hadsereg védelmében építették fel, olyan kevéssé ismert kulcsszereplőkkel, mint a moszkovita Vas Zoltán, vagy a teljesen elfelejtett Háy László. „Háy önmagában kevés lett volna, ezért azonnal megkezdte a hálózatépítést. De a frissen toborzott garnitúra mellett – akikből később a külkereskedelmi lobbi keménymagja lett – más meghatározó moszkoviták is szerepet vállaltak az árucsereforgalom bolsevizálásában. A gazdaság legfőbb urának számító Vas Zoltán természetesen megkerülhetetlen szereplő ebből a szempontból is, de Gerő Ernő, az NKVD tisztje is egyengette pártvonalon ezen pénzügyi pókháló alig észrevehető szövedékének létrejöttét.” Ez lett az a külkeres hálózat, amely a rendszerváltás előtt és után is kifosztotta Magyarországot. Tények, elhallgatott összefüggések és egy tökéletesen felépített hálózat.A magyar agrárexport második legfontosabb terméke az állati takarmány
Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el – a gabonák után – a második legnagyobb exportárbevételt és külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2020-ban – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében.Ajánljuk még