Mit üzen Amerikának a brazil elnök csúcstalálkozója Hszi-Csin-pinggel?
2023. április 14-én Luis Inácio Lula da Silva brazil elnök Pekingbe utazott. A találkozón a két államfő több tucat új partnerségi megállapodást írt alá olyan területeken, mint a technológia, az energiaipar, a fejlesztés és a kereskedelem. Mindezt úgy, hogy megkerülik a dollárt - vagyis az Egyesült Államokat - megnyitva ezzel a Brazília és Kína közötti együttműködés új korszakát. De mit üzentek ezzel Amerikának és miért állapodtak meg abban, hogy a két ország ezentúl jüanban kereskedik egymással?
Ahhoz, hogy megértsük Lula pekingi látogatásának fontosságát szükséges, hogy egy kicsit mélyebbre ássunk, megvizsgálva a találkozó körülményeit és a döntések mögötti lehetséges szándékokat.
A találkozó hátterét megvizsgálva érdemes tudni, hogy Brazília Kína egyik legnagyobb exportőre. Brazília több árut exportál Kínába, mint bárhová máshova a világon. A brazilok több tízmilliárd dollár értékű szójababot, marhahúst, vasércet, baromfihúst, pépet, cukornádat, gyapotot és kőolajat szállítanak a kínaiaknak. A Brazília és Kína közötti kétoldalú kereskedelem 2022-ben elérte a 152,8 milliárd dollárt, ami húsz év alatt 37-szeres ugrást jelent. A kereskedelmi mérleg jelentős, 62 milliárd dolláros többletet mutat Brazília javára, bár ez elsősorban az ország alacsonyabb hozzáadott értékű mezőgazdasági termékek, valamint bányászati és kőolajtermékek exportjának köszönhető. Az elmúlt két évtizedben a kínai székhelyű vállalatok a becslések szerint 70 milliárd dollárt fektettek be az országban, ami a régió kínai befektetéseinek több mint 40 százalékát jelenti. Ez rávilágít Brazília fontosságára Kína számára.
source:
A két ország kereskedelmi kapcsolatainak még nagyobb sebességre kapcsolását mutatja az is, hogy Brazília Kínába irányuló teljes exportja 10,968 milliárd dollár volt 2023 márciusában, szemben az előző havi 4,950 milliárddal. Ez rekordot jelent az export számait tekintve.
Amerikát a dollárral együtt kivennék az egyenletből
Lula a csúcstalálkozón nem csak a dollárt, hanem az IMF-et is élesen bírálta. A Portfolio összefoglalójából kiderül: a 77 éves brazil elnök azért látogatott el Sanghajba is, mert ott iktatták be a BRICS országcsoport (Brazília, Kína, India, Oroszország és a Dél-afrikai Köztársaság) bankjának egyik vezető tisztségébe egyik elődjét, Dilma Rousseffet (2011-2016). Lula ott azzal vádolta a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy megfojtja az olyan, nehézségekkel küszködő országok gazdaságát, mint például Argentína.
Egyetlen vezető sem tud úgy dolgozni, hogy közben eladósodottsága miatt kést tartanak a nyakához"
- mondta Lula, aki valamikor szakszervezeti vezető volt. A brazil elnök azt is bírálta, hogy a világ országai nagyrészt az amerikai dollárt használják a nemzetközi kereskedelemben.
Márciusban Kínában egy számos brazil vállalati vezető részvételével megtartott gazdasági fórumon megállapodás született arról, hogy a két fél közötti kereskedelemben a saját valutájukat használják, nem pedig a dollárt. A fórumot a brazil elnök látogatásának idejére tervezték, amelyet azonban Lula tüdőgyulladása miatt későbbre kellett halasztani.
A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnököt (j) fogadja Hszi Csin-ping kínai államfő a pekingi Nagy Népi Csarnok előtt 2023. április 14-én.
MTI/EPA/Pool/Kyodo News/Ken Ishii
A dollár megkerülésével kapcsolatban egyébként Fernando Haddad brazil pénzügyminiszter is megjegyezte, hogy a dollárfüggőség csökkentésének gondolata régóta napirenden van.
Ebből a megállapodásból és a vezetők megjegyzéseiből is úgy látszik, hogy a dollár ellen megindult a keleti hadjárat, amelyhez az oroszok mellett már a brazilok is színesen asszisztálnak. A Privátbankár cikke Fareed Zakaria nemzetközi szakértőt idézi, aki a Washington Postban a múlt hónapban megjegyezte, hogy bár a média csak korlátozottan foglalkozott vele, a Vlagymir Putyin és Hszi Csin-ping közötti moszkvai megbeszélések legérdekesebb kimenetele Putyinnak a csúcstalálkozó utáni megjegyzései voltak.
Támogatjuk a kínai jüan használatát Oroszország és Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országai közötti elszámolásokhoz”
– mondta.
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben 2022. február 4-én. Putyin a 2022-es pekingi téli olimpia hivatalos megnyitójára érkezett a kínai fővárosba. MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin
Zakaria szerint a kijelentésből az következik, hogy „a világ második legnagyobb gazdasága és a legnagyobb energiaexportőre aktívan próbálja csorbítani a dollár dominanciáját a nemzetközi pénzügyi rendszerben”. A Kreml ura elvetette azt a lehetőséget, hogy egy másik valuta váltaná fel a dollárt, mint globális fizetőeszközt, de van egy „valószínűbb forgatókönyv”, amely szerint az amerikai fizetőeszköz „ezer vágással gyengülhet el”.
Az orosz jegybank és a pénzügyi rendszer egyébként egyre erősebben támaszkodik a kínai jüanra: az orosz export 14 százalékát jüanban számolják el, a moszkvai pénzpiacon februárban már a jüan tette ki a devizatranzakciók 40 százalékát, az orosz kereskedelmi bankok jüanban hiteleznek és a jüan alapú betétek értéke is meredeken nő, a jegybank bővíti a jüanfinanszírozás eszközeit (még ha a dollár és az euró népszerűbb is maradt az oroszok körében). Az oroszok külföldi devizamegtakarításaiban a jüan pedig mára elérte a 11 százalékos arányt.
Az árfolyamokat tekintve egyébként a találkozó időpontjában 5 brazil reálba került 1 dollár, míg 1 reál 70 forint volt. A jüan árfolyamát tekintve 7 jüan ér egy dollárt, 1 jüan pedig 50 forintba került. A tavalyi évben pedig nagyságrendileg 6 trillió dollár ment a globális kereskedelemben jüanban számolva.
Amerikának a Huaweijel is szúrják a szemét
Szintén a Portfolio beszámolója ír arról, hogy az információtechnológia kényes pont Kína és az Egyesült Államok, valamint több európai ország kapcsolataiban, közülük többen biztonsági okokból betiltottak kínai gyártmányú készülékeket és programokat. Az amerikai kormányzat az utóbbi években a Huawei távközlési cég 5G-képes készülékei beszerzésének leállítását igyekezett elérni. Brazília viszont érdekelt abban, hogy kínai beruházásokat eszközöljenek az ágazatban. Luis Inácio Lula da Silva külpolitikai tanácsadója, Celso Amorim a Reuters hírügynökséggel közölte, hogy Brazíliaváros nem vétózza meg egy kínai félvezetőgyár telepítését a dél-amerikai országban, és érdekelt az együttműködésben Kínával ezen a területen.
A látogatáson a két kormány tizenöt megállapodást írt alá, egyebek mellett az Amazonas vidékének megfigyelésére használandó hatodik műhold megépítéséről, az 5G-s távközlés, az internet és a kiberbiztonság fejlesztéséről.
Brazília tehát érdekelt abban, hogy kínai befektetéseket vonzzon az információtechnológia területeire, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kormánya az elmúlt években nyomást gyakorolt a Huawei Technologies technológiai óriás ötödik generációs mobilberendezéseinek használatára.
Kína belehúzott a terjeszkedésbe: építi az ellenpólust?
A kínai “baráti terjeszkedés” az elmúlt hónapokban feltűnő gyorsasággal indult be. Kína védelmi minisztere a napokban kijelentette, hogy az ország hajlandó együttműködni Oroszországgal, hogy szoros stratégiai kommunikációt folytassanak a hadseregek között.
Kína hajlandó együttműködni Oroszországgal, hogy új hozzájárulásokat tegyen a világ és a régió biztonságának és stabilitásának fenntartásához
- mondta Li Sang-fu a jelentés szerint, hozzátéve, hogy Kína kész megerősíteni a multilaterális koordinációt és együttműködést Oroszországgal.
Áprilisban Emmanuel Macron francia elnök is elutazott egy háromnapos kínai állami látogatásra. Macron mellett Ursula von der Leyen az Európai Bizottság is elutazott Kínába, ahol Hszi Csin-ping elnökkel tárgyaltak.
A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök (j) Hszi Csin-ping kínai államfő társaságában a dél-kínai Kuangtung (Guangdong) tartománybeli Kuangcsouban 2023. április 7-én.
MTI/AP/SIPA Pool/Jacques Witt
Szakértők szerint Peking egyik célja lehet, hogy bizonyos államokat magához csalogasson, mivel a tagállamok gazdaságilag eltérő mértékben kapcsolódnak az ázsiai országhoz.
"Kínában pozitívan értékelik Emmanuel Macron francia elnök és az Európai Bizottsági elnök, Ursula von der Leyen látogatását." - fogalmazott az Euronews tudósítója. - Úgy látják, ezzel elismerik azt a meghatározó szerepet, melyet Kína akar betölteni az ukrajnai háború kitörése után. Jellemző egyfajta ellenszenv is, mert úgy érzik, Európa arra kényszerítené Kínát, hogy forduljon szembe Oroszországgal. Peking viszont védi a semlegességét és kapcsolatát Oroszországgal, és a kínai miniszterelnök azt kérte, Európa ezt tartsa tiszteletben.
Bidenék hamarosan újra tárgyalóasztalhoz kényszerülhetnek Kínával
Kína és az USA között kétségkívül elég feszült mostanság a viszony. Az utóbbi időben okozott feszültséget a feltételezett kínai kémléggömb, amely Amerika felett “munkálkodott”. Említhető még a Tajvan körüli feszültség, vagy a legutóbbi TikTok körüli botrány, amelyet Bidenék azért akarnak betiltani az országban, mert szerintük “kínai kémprogram”. Legutóbb a PestiSrácok.hu-n is megírtuk, hogy szakértők szerint a második hidegháború gyakorlatilag már el is kezdődött Kína és Amerika között.
A Politico mindeközben arról ír: most úgy tűnik, hogy a Biden-kormányzat alig várja, hogy újraindítsa a gazdasági párbeszédet Kínával. A tisztviselők ugyanis az elmúlt hetekben megpróbálták átütemezni a kabinet tagjainak pekingi útjait. Bár eddig visszautasították őket, a kínai megfigyelők szerint Peking valószínűleg hamarosan visszatér az asztalhoz.
A pekingi döntéshozók határozottan arra vágynak, hogy az Egyesült Államok lazítsa meg a kínai kereskedelmet és befektetéseket korlátozó politikáját”
– mondta Ho-fung Hung, a Johns Hopkins School of Advanced International Studies professzora, aki a kínai gazdasággal foglalkozik.
(PS, Politico, Euronews, Portfolio, Privátbankár, Global Americans / Kiemelt kép: MTI/EPA/Pool/Kyodo News/Ken Ishii)
