Kovács Árpád szerint idén már csökkenhet az államadósság
A GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 80,4 százalékról az idei év végére várhatóan 79,9 százalékra csökkenhet, megfelelve az Alaptörvény előírásainak – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a növekedés.hu portálnak adott interjúban. Kiemelte: a beruházásoknak köszönhetően a következő két-három évben Magyarország visszatérhet ahhoz a makropályához, amelynél egyszerre javulnak az egyensúlyi mutatók és az EU átlagát akár kétszeresen is meghaladja a növekedés.
A költségvetési törvény most folyamatban lévő módosítását egyrészt a 2020-ban megváltozott körülmények, másrészt az időközben meghozott egészségvédelmi és gazdaságot támogató intézkedések, harmadrészt az EU 2021–2027 közötti költségvetési kereteinek változásai tették szükségessé
– közölte a tanács elnöke.
A mostani törvénymódosítás a hiánycélt elsősorban azért emeli 2,9 százalékáról 7,5 százalékára, hogy a kormánynak (a belső átcsoportosításokon túl) mozgásteret adjon az egészségvédelmi és a gazdaság újraindítási intézkedések számára
– húzta alá Kovács Árpád. Felidézte azt is, hogy a törvényjavaslat idénre a korábban alapul vett 4,8 százalékos helyett kisebb, 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A Költségvetési Tanács elnöke elmondta, hogy a növekedésre a legnagyobb kockázat a járvány lefutásának bizonytalansága. Kérdés szerinte, hogy mikor lehet itthon és az ország gazdasági partnereinél feloldani a korlátozásokat, vagyis a gazdaság, benne a nagyvállalatok, a kis- és közepes vállalkozások, főként a turizmus, a vendéglátás, a szolgáltatások mikor tudnak talpukra állni és ehhez mekkora költségvetési injekcióra lesz még szükség.
Ha a második negyedévben a növekedés valóban tíz százalék felett lesz, és a második félévben az újraindítás határozott, trendszerű eredményei mutatkoznak, akkor a kockázatok minden bizonnyal kezelhetők lesznek
– vélekedett. Kovács Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy ha a gazdasági feltételek kedvezően alakulnak, a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentésre lesz szükség. A tanács elnöke arról is beszélt, hogy idén az uniós programok bevételei 2159 milliárd forintot, míg ezek kiadásai 2933 milliárd forintot tesznek ki, vagyis még mindig folytatódik a magyar költségvetésből történő megelőlegezés, ami a későbbi években – minden bizonnyal – visszatérül.
A magyar hozzájárulás az EU költségvetéséhez idén 164,9 milliárd forinttal emelkedik, egyrészt a korábbi évek vártnál magasabb gazdasági növekedéséből, másrészt a Brexit miatt keletkező többlet befizetési kötelezettségből eredően
– fejtette ki.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
