Eurómilliárdokat jelent Magyarországnak a keleti nyitás politikája
Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását egy dél-koreai cég valósítja meg. Ez tökéletes példa arra, hogy a sikert a kelet felé nyitás politikája hozhatja meg, így hazánk továbbra is vonzó célpontja a befektetőknek. Nemcsak a keletieknek, hanem a nyugatiaknak is – írja a Magyar Nemzet.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnököt arra szólította fel, hogy fejezze be a kelet felé való kalandozásokat. A baloldal szerint tévút a keleti nyitás politikája, ezt az állítást azonban teljes mértékben cáfolják a keleti államokból Magyarországra érkező beruházások. Az elmúlt években hangsúlyváltás történt a befektetői körben. Míg korábban a hazánkba érkező fejlesztéseknél elsősorban az észak-atlanti régió országai – nagyrészt Németország és az Egyesült Államok – voltak meghatározók, addig mára teret nyertek a dél-koreai, kínai és japán vállalatok.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint a 2015–2018-as években érkező beruházások ötven százaléka Németországból és az Egyesült Államokból származott. A két ország részesedése a 2019–2020-as időszakban 19 százalékra csökkent. Ezzel szemben azt látni, hogy a Dél-Koreából, Kínából és Japánból érkező tőkebefektetések 2015–2017-es tízszázalékos aránya 2019–2020 átlagában 55 százalékra ugrott. A konvergenciaprogramból kiolvasható: a nominális értéket tekintve az elmúlt három évben a HIPA közreműködésével bevonzott 12,1 milliárd eurós beruházásból a három, említett keleti ország 5,6 milliárd eurós részt hasított ki – írja a Magyar Nemzet. Ebben az időszakban Németországból és Amerikából 3,7 milliárd eurós befektetés érkezett Magyarországra.
Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását is egy keleti vállalat, mégpedig a dél-koreai SK Innovation valósítja meg. A cég a Fejér megyei Iváncsán 681 milliárd forintos fejlesztéssel új gyárat épít, ezzel kétezer-ötszáz embernek ad majd közvetlenül munkát. A társaság a világpiac egyik vezető cége az akkumulátorok gyártásában. Ez lesz Európában a legnagyobb akkumulátorgyár, amelyet az SK Innovation épít. A termelőegység évente mintegy félmillió darab elektromos autóhoz szükséges energiatároló kapacitás előállítását teszi lehetővé.
A hangsúlyváltozások nem jelentik azt, hogy Magyarország lekerült a nyugati befektetők térképéről. A tavalyi számok azt mutatják, hogy húsz projekttel így is Németország valósítja meg a legtöbb beruházást, az Egyesült Államok pedig vezeti a munkahelyteremtési listát. Azonban az elmúlt években a Távol-Keletről jövő fejlesztésekkel diverzifikáltabbá vált a befektetői kör, és erősödtek hazánk gazdasági kapcsolatai a dinamikusan növekvő keleti régióval. Az is látható, hogy a kínai, a dél-koreai és a japán fejlesztések többsége a következő évtizedeket meghatározó elektromobilitáshoz köthető. Ez kedvező pozíciókat biztosít hazánknak a járműiparban zajló technológiai átalakulás terén.
Magyarország tőkevonzó képessége számottevően erősödött az elmúlt években. A befektetésekért folyó versenyben elért előkelő pozícióban meghatározó a szerepe a 2017-től kilenc százalékra csökkentett társasági adónak. Ez a kulcs a legalacsonyabb az Európai Unióban. Szintén vonzóerőt jelent a kiépített infrastruktúra, a magyar munkaerő versenyképessége, valamint a kormány befektetéseket ösztönző politikája. Ennek eredménye, hogy a járvány kitörése sem szakította meg a kedvező folyamatokat. A 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések elérik a 2600 milliárd forintot, ami az éves hazai GDP mintegy 5,5 százaléka. A következő években csak ezek a beruházások 8-10 százalékpontos GDP-többletet generálhatnak – írja a Magyar Nemzet.
Forrás: Magyar Nemzet
