Magyarország hat növekedési forrását mutatta be Matolcsy György ázsiai példákkal
Magyarország hat olyan növekedési forrással rendelkezik, amelyekhez társítani lehet a koreai, izraeli, dubaji/emirátusi, szingapúri és a három kínai sikerváros fejlődési motorjait – írta Matolcsy György jegybankelnök a Növekedés.hu portálon Csizmadia Norberttel, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnökével közösen jegyzett írásában. A szerzők hangsúlyozták, hogy Magyarország Európa közepén fekszik, mára az EU átlagos fejlettségi szintje 75 százalékának közelében áll, erős individuális értékrenddel rendelkezik, mélyek a nyelvi, kulturális és kreativitási forrásai, egészségipari alapokat épített ki, és jelentős víz-, gyógyvíz- és termálvízkinccsel rendelkezik.
A cikk szerint Dél-Korea sikere mögött az áll, hogy mindenben a legmagasabb minőséget célozzák meg, mert mindenben a legjobbak akarnak lenni. Az ország működése az individuális gyarapodási vágy és a családi összetartás egyensúlyára épül. A szerzők Izraelt említve egyebek mellett a technológiai start-up cégek bőségét és kreativitását emelték ki, de arra is kitértek, hogy a zsidó nemzet hagyományosan értékeli a szellemi eredményeket, becsüli a tehetséget, miközben ápolja a múlt értékeit.
Szingapúr a világ legzöldebb városa
Legalább hat emirátusi/dubaji karaktervonást érdemes átvennünk, hogy sikeresen végre hajtsuk Magyaroroszág történelmi ugrását
– írták. Ezek a következők: világos jövőkép alkotása, nyitottság a világ felé, a földrajzi tér innovációja, hatékony és tiszta kormányzás, élményközpontú turizmus és a lehetetlen legyőzése.
Szingapúr 50 év alatt a világ legversenyképesebb országa lett, sikerének pillérei, hogy kihasználta földrajzi helyzetét és az oktatásra, tudásra, technológiára, fenntarthatóságra építette hosszú távú vízióját
– írták a szerzők. Azt is hozzáfűzték, hogy Szingapúr a világ legzöldebb városa, az élhetőségi rangsorban is világelső.
Sanghaj a világ globális központjává vált
A kínai Csengdu városával kapcsolatban azt emelték ki, hogy az ősi kulturális és a XXI. századi technológiai adottságokat ötvözve sikeres, vonzó, kreatív központot épített. A város a GDP több mint 10 százalékát kreatív iparági fejlesztésekre fordítja, és egyben a divat, a filmipar és a dizájn központja. A cikkben megemlítik, hogy Sencsen, az egykori kis kínai halászfalu mára a világ egyik leggyorsabban fejlődő városává vált, amely adókedvezményekkel, lakhatási támogatással és kötvények bevezetésével vonzotta a globális technológiai cégeket és szakembereket.
Sanghaj arra jó példa, hogy hogyan válhat egy város ázsiai-csendes óceáni kereskedelmi központból a világ globális központjává
– írta a szerzőpáros. A kínai város egyik fő előnye, hogy fontos földrajzi csomópont, a Jangce folyó torkolatánál fekszik, és már a XIX. század végétől a britek, majd a franciák és az amerikaiak is felfigyeltek rá. A szerzőpáros sorait egy idézettel zárta Kopátsy Sándortól:
Ahogy a lovak erejét egy kis patkó a sokszorosára növeli, úgy a néhány dekás iránytű a ködös, borús tengereken megsokszorozta a hajók mozgásának biztonságát, lehetővé téve a veszélyes partoktól távoli hajózást.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
