Összekapcsolták a német és a norvég áramhálózatot
Hivatalosan üzembe helyezték csütörtökön Európa leghosszabb tenger alatti nagyfeszültségű távvezetékét, a német és a norvég áramhálózatot összekötő Nordlinket. A zöld kábel néven is ismert, nagyfeszültségű egyenáramú átviteli rendszer (HVDC) szükség szerint az észak-németországi szélerőművek termelését szállítja Norvégiába, vagy a norvégiai vízerőművek által termelt villamosenergiát Németországba.
A nagyjából kétmilliárd eurós (700 milliárd forint) ráfordítással kiépített rendszer mérföldkő a megújuló forrásokra épülő energiaellátás felé vezető úton – emelte ki a beruházás átadó ünnepségén Angela Merkel német kancellár. Legnagyobb előnye, hogy segít kiegyenlíteni a szél-, illetve a vízerőművek termelésének természetes ingadozását, így hozzájárul az áramellátás stabilitásához mindkét országban. Legnagyobb hátránya, hogy Németországban nem a kevésbé sűrűn lakott északi, tengerparti térségekben mutatkozik komoly energiaigény, hanem a déli és nyugati iparvidékeken. Erna Solberg norvég miniszterelnök a koronavírus-világjárvány miatt online formátumban tartott rendezvényen aláhúzta, hogy a közös egységbe szervezett, integrált árampiacok kialakítása elengedhetetlen a klímaválság legyőzéséhez. Arról is szólt, hogy a beruházás a tervezett menetrend és költségvetés szerint valósult meg, ami talán nem meglepő, mert a Nordlink a német hatékonyság és precizitás, és a norvég erő és bátorság összefogását is képviseli. A vezetékrendszer 623 kilométer hosszú, ebből 516 kilométeren az Északi-tenger alatt húzódik. Kiépítését 2016-ban kezdték. Németországi és norvégiai végén – a Schleswig-Holstein tartományban lévő Wilsternél és az Oslótól délnyugatra fekvő Tonstadnál – egy-egy hatalmas transzformátorállomás zárja le. A Nordlink kapacitása 1400 megawatt, ez nagyjából másfél, hagyományos, széntüzelésű erőmű teljesítményének felel meg, és mintegy 3,6 millió háztartás, vagyis egy Berlin nagyságú város ellátásához elég.
Forrás: MTI; Fotó: TenneT.eu
