Varga Mihály: 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz
Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig; a kormány egyensúlyra törekszik, de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz – hangsúlyozta a pénzügyminiszter a Portfoliónak adott, hétfőn közölt interjújában, ahol azt is elmondta, nem lát túlfűtöttségi kockázatot a gazdaságban.
Varga Mihály a Költségvetési Tanács (KT) ettől eltérő értékeléséről, gyorsabb hiánycsökkentési javaslatáról azt is elmondta, június 15-ig van idő arra, hogy olyan döntéseket, intézkedéseket hozzanak, amelyek akár a KT-nak is megnyugtatóak lehetnek. Leszögezte, a Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében érhető el a 2019-es szint. "Annak nem látom a realitását, hogy már 2022-nek a fiskális megszorításokról kellene szólnia. (...)
Ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt. Eljön majd a kanyarból kijövetel időszaka is, amikor fékre kell a lábat helyezni
– jelentette ki.
Az anticiklikus gazdaságpolitika visszaeséskor élénkít, ezért 3 százalék fölötti a hiány, de csökkent az adósságszint - mondta, és példaként említette, hogy régiós összevetésben az államadósság aránya még mindig magas, de a stabilitást jelzi, hogy a szomszédok közül mára az osztrák és horvát adósság nagyobb, mint a magyar.
Versenyképességet javító intézkedések
Megerősítette azt is, a jövőben a gazdaságvédelem mellett alapvetően a hosszútávon ható, versenyképességet javító intézkedésekre kell a hangsúlyt tenni.
A következő két év igazolhat bennünket. A beruházási rátánk magas, a munkaerőpiaci helyzet biztató
– sorolta.
A prioritás a beruházás- és kapacitásbővítés, további munkahelyek létrehozása. Utóbbi szempontból nagyon gyorsan visszaállt a 2019-es helyzet: közel a teljes foglalkoztatottság, szakképzett munkaerőből egyre inkább hiány van, képzési programok, a rendszer átalakítása nélkül már nincsenek nagy munkaerő-tartalékok
– fejtette ki. Varga Mihály szerint ezekbe az irányokba kell majd további lépéseket tenni, de most még egyelőre a járvány gazdasági hatásait szeretnék orvosolni. A pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott a második negyedévi kilátásokról: azt várjuk, hogy a második negyedévben nagyon erős felpattanás lesz.
A mély bázisnak is köszönhetően éves alapon 12-14 százalékos növekedés lesz a második negyedévben, az év egészében pedig tartható lesz a 4 százalék feletti gazdasági növekedés
– mondta, megjegyezve, hogy a magyar gazdaság kibocsátása az év második felében meghaladja várakozásuk szerint a 2020-as évét.
A moratórium után sem nőhetnek a törlesztőrészletek
A június végén lejáró hitelfizetési moratóriumról ismét leszögezte: hogy lejárta után sem nőhetnek a havi törlesztő részletek. Megerősítette azt is, hogy a kormány egyeztet a Bankszövetséggel, valamint az MNB-vel.
Most a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, ezután összegezzük az esetlegesen megjelenő igényt
– fogalmazott, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a betétesek védelmében a bankok rendkívül szigorú szabályokat kell, hogy betartsanak. Ez azt is jelenti, hogy a bankok hitelezési képessége folyamatos kell maradjon, és a hitel iránti igényeket ki tudják elégíteni.
Kiállta az idő próbáját az adósságszabály
Beszélt az alaptörvényben lefektetett adósságszabályról is, amely szavai szerint kiállta az idő próbáját, mivel az elmúlt években nagyon komoly szerepe volt abban, hogy a magyar adósságállomány több mint 10 százalékponttal tudott csökkenni, a GDP 80 százalékáról 65-re.
Ezen a szabályon nem kell változtatni; 80,3 volt tavaly év végén az adósság mértéke GDP-arányosan, ez 79,9 százalékra fog csökkenni idén és 79,3 százalékra 2022 végére
– mondta.
Hazánk nem veszi igénybe az uniós helyreállítási alap hitelét
Arról, hogy Magyarország egyelőre nem veszi igénybe az uniós helyreállítási alap hitelét azt mondta, óriási dilemma volt a magyar kormány részéről is, hogy hozzájáruljon-e ehhez a csomaghoz, illetve, ha igen, akkor igénybe vegye-e akár a támogatást, akár a hitelt.
Az RRF által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt
– szögezte le, és az elutasítás egyik okaként az uniós feltételeket említette. A példák között sorolta fel, hogy a magyar kormány öntözési fejlesztésekre kért forrást a mezőgazdaság érdekében, ezt elutasították.
Az orvosbérek finanszírozásához, ami szerintünk egy reformértékű lépés, mert megpróbáljuk kivezetni a hálapénzt a magyar egészségügyből, szintén nem akarnak támogatást adni ebből a keretből. Útépítésekhez sem lehet igénybe venni. Sok olyan korlátozó feltétel van, ami nem teszi optimálissá egy nemzetgazdaság számára bizonyos támogatások más célú felhasználását
– ismertette.
Versenyképesnek kell lenni az euróövezeti csatlakozáshoz
Az euró bevezetését illető kérdésre pedig Varga Mihály megismételte, az euró bevezetése nem feltétel, hanem következmény; nem az euró szükséges ahhoz, hogy Magyarország versenyképesebb legyen, hanem versenyképesnek kell lenni az euróövezeti csatlakozáshoz. Megfogalmazása szerint látni kell azt is, hogy az euróövezeti tagság egy euróövezeti gazdaságot sem tudott kellően megvédeni a súlyos pénzügyi válságtól.
Magyarország ugyanakkor a 2008-as válságot követő évekhez képest napjainkra már sokkal közelebb került az euró bevezetéséhez
– jelentette ki Varga Mihály.
Inkább azt szeretném elérni, hogy a versenyképesség-javuláson keresztül jussunk el abba a helyzetbe, amikor már nem kérdés az, hogy Magyarország érett-e az euró bevezetésére. Szerintem ne előzze meg a kocsi a lovat
– mondta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
