Pesti Srácok

Jelentősen gyorsabb növekedésre számít idén a Takarékbank

Jelentősen gyorsabb növekedésre számít idén a Takarékbank

A vártnál lényegesen kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok, valamint az eredményes oltási folyamat következtében 1,1 százalékponttal, 7,7 százalékra javította idei GDP-növekedési előrejelzését a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank – ismertette a legfrissebb előrejelzést Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője online sajtótájékoztatón, hétfőn, Budapesten. A pénzintézet elemzői előző, áprilisi prognózisukban még 6,6 százalékos növekedést vártak.

Suppan Gergely kifejtette: akár a második negyedévben elérheti a GDP a járvány előtti szintet; vannak ágazatok, ahol jelentős lesz a felpattanás a bázishatás miatt. A 7,7 százalékos előrejelzést is visszafogottnak nevezte az elemző, megjegyezve: ha nem erősödne a növekedési ütem negyedéves alapon, akkor is 5 százalékos lenne a GDP éves növekedése. Az infláció az idén átlagosan 4,2 százalék lehet a Takarékbank elemzési központjának legfrissebb előrejelzése szerint, a tavalyi 3,3 százalék után.

Suppan Gergely hozzátette: a korlátozások feloldásával a második negyedévtől meredek felpattanás várható, ami a következő negyedévekre is áthúzódhat. A gazdaságnak továbbra is támaszt adhat az ipar, az építőipar, az infokommunikáció és a pénzügy. Több ágazatban csak lassan kezdődött el a helyreállás, mint a turizmus, az utazáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások, a légiközlekedés, a szórakozás, és kulturális tevékenységek. Az erős gazdasági növekedés hatására, valamint a mérséklődő finanszírozási igény és az előfinanszírozás miatt az államadósság-ráta idén ismét csökkenő pályára állhat, így 2021-ben a GDP 76,7 százalékára, 2022-ben 73 százalék alá – mondta el még.

Kitért arra, hogy a monetáris tanács a várakozásoknak megfelelően 0,60 százalékról 0,90 százalékra emelte az alapkamatot múlt kedden, és a kamatemelési ciklust folytatja a jegybank, így a Takarékbank az év végén 1,50 százalékos alapkamatot valószínűsít. Arra számítanak, hogy a kamatemelési ciklus a jövő év elején véget érhet, így 1,65 százalékig emelkedhet az alapkamat – mondta. A gazdaság fokozatos nyitása meredeken javítani fogja a foglalkoztatást, így az év második felében újra kialakulhat a munkaerőhiány. A munkanélküliségi ráta – részben szezonális hatások miatt is – a következő hónapokban gyorsan mérséklődhet. Tavaly átlagosan 4,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami idén 3,7 százalékra süllyedhet. A bruttó bérek márciusban – a várakozásokat felülmúlva és a járvány ellenére – 8,7 százalékkal nőttek, míg az első három hónapban 9,4 százalékkal bővültek. 2017 óta 49,2 százalék a rendszeres bérek növekedése – ismertette.

PestiSracok facebook image

A bérnövekedési ütemet az egyes ágazatokban eltérő módon érintette a járványhelyzet az elemző szerint. Míg a korlátozásoktól nem érintett ágazatokban továbbra is fennmaradt az erőteljes bérdinamika, az érintett ágazatokban visszaesés látszik, a bérek elszakadása az első fél évben még fennmarad. Azonban a nyitást követően érdemben javulhat a munkaerőpiac, a várhatóan újra megjelenő munkaerőhiány pedig ismét gyorsíthatja a bérdinamikát. Idén 8,7 százalékos lehet a bérnövekedés üteme, ami a várt 4,2 százalékos infláció mellett 4,3 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet; ezzel 2013–2021 között majdnem 70 százalékkal emelkedhet az átlagos reálbér. Jövőre szintén 8 százalék feletti bérnövekedésre számítanak a Takarékbank elemzői, ugyanakkor a 25 év alattiak adómentessége és a tervezett szja-visszatérítés miatt a nettó bérnövekedés ezt számottevően meghaladhatja, így a nettó reálbér-növekedés üteme 9 százalék felett alakulhat – sorolta.

A Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői több forgatókönyvet is felvázoltak; ezek abban térnek el egymástól, hogy lesz-e újabb járványhullám. Amennyiben az őszi hónapokban újabb járványhullámot okozna egy vírusmutáns, a kilábalási folyamat minden bizonnyal megtörik, és újabb átmeneti korlátozásokra kerülhet sor. Biztató, hogy a társadalom és a gazdasági szereplők már jóval felkészültebbek egy ilyen helyzet kezelésére, azonban egyes ágazatok, köztük elsősorban a turizmus, a rendezvényszervezés és egyes szabadidős szolgáltatások területén ismét meredek visszaesésre lehet számítani. A vakcinagyártók viszont hat hét alatt ígérik az újabb oltóanyagok kifejlesztését, így a jóval magasabb gyártási kapacitások mellett az oltóanyagokat eddiginél sokkal gyorsabban vezethetik be, így gyorsabb lehet a korlátozások lefutása is – vélekedett.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.