Pesti Srácok

Magyarországon sok lakás szorul korszerűsítésre 

Magyarországon sok lakás szorul korszerűsítésre 

Magyarországon még mindig sok lakás szorul korszerűsítésre, ugyanis tavaly 150 ezer energetikai tanúsítványt adtak ki, az érintett ingatlanoknak azonban csupán a 4,78 százaléka érte el a legjobb energetikai besorolásúnak járó minősítést – közölte a Duna House a környezetvédelmi világnap alkalmából az MTI-vel.

A Lechner Tudásközpont állította ki a tanúsítványokat, amelyre a jogszabály szerint ingatlan adásvételénél, bérbeadásánál, új épület használatba vételi engedélyénél van szükség, illetve bizonyos esetekben energetikai pályázatoknál. A közleményben Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője elmondta, hogy habár az ingatlantranzakcióknál még mindig van fontosabb érv a környezetvédelemnél, egyre magasabb azon tudatos vevők aránya, akik az ingatlanok energetikai állapotát és azok későbbi korszerűsítési lehetőségét is döntő szempontnak tartják. Ugyanakkor hozzátette, hogy a nemzetközi keresletnövekedéssel ellentétben, hazai szinten a tudatosság sokszor nem párosul jelentősen magasabb vásárlóerővel, hiszen a potenciális vevők kifejezetten árérzékenyek az ingatlanok tekintetében is. Értékesítésnél viszont jól jönnek ezek a tulajdonságok, a tapasztalatok alapján ugyanis a fenntarthatóság jegyében épülő lakásokat, házakat nemcsak gyorsabban, hanem akár 5–15 százalékkal drágábban is el lehet adni. A vezető szerint az újonnan épülő ingatlanoknál folyamatosan javul a helyzet, hiszen az uniós előírásokat követő jogszabály szerint 2022. július 1-jétől már csak a közel nulla energiaigényű épületek kivitelezhetők, és a megújuló energia részarányának is el kell érnie a 25 százalékot. A használtlakás-piacon a január elsejétől igényelhető otthonfelújítási program szolgál a helyzet javítására, a programban az állam akár 3 millió forinttal is támogatja a korszerűsítést – olvasható a Duna House közleményében.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.