Pesti Srácok

Megszűnik a 22 eurós áfamentességi értékhatár

Megszűnik a 22 eurós áfamentességi értékhatár

Megszűnik az Európai Unióban az unión kívülről érkező 22 euró alatti áruk áfamentessége július 1-jén, 150 eurós értékig azonban a termékek behozatala továbbra is vámmentes marad. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) MTI-nek küldött tájékoztatása szerint a vámhatárokon átnyúló online kereskedelem szabályozása jelentős bevételkiesést eredményezett és súlyos hatással volt az Európai Unió és a tagállamok költségvetésére, az unión kívüli kereskedőket pedig jogosulatlan előnyhöz juttatta. Az új szabályozás kiegyenlítettebbé teszi a versenyt az uniós és a nem uniós vállalkozások között.

Július 1-jétől az Európai Unión kívülről érkező minden termék után általános forgalmi adót kell fizetni, függetlenül annak értékétől. A 150 euró alatti áruk továbbra is vámmentesek maradnak, az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, továbbá a dohányt és a dohánytermékeket kivéve. Az Európai Unióba érkező árutartalmú küldeményekre minden esetben vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani. Az adóhatóság tájékoztatása szerint könnyítést jelent ugyanakkor, hogy a jövőben kevesebb adatot kell majd megadniuk az ügyfeleknek az import árunyilatkozaton a NAV-nak a 150 eurót meg nem haladó értékű küldeményeknél, és ezeknél a csomagoknál ezután két új lehetőség is van az áfafizetésre. Az egyik lehetőség, hogy az Európai Unión kívüli eladók, ha az EU több tagállamába is értékesítenek, regisztrálhatnak az IOSS (Import One Stop Shop) rendszerbe. Ekkor a vevők a vásárláskor megfizetik az eladónak a termék áfáját. Az IOSS-rendszert használó eladónak elég egy tagállamban bejelentkeznie, és a vásárlótól beszedett áfát oda befizetnie, a befolyt áfát a tagállami vámhatóságok az áru rendeltetési helye szerint elosztják egymás között. A másik lehetőség, hogy a szállítmányozók a különös szabályozás (SA - Special Arrangement) alkalmazásával egyszerűsíthetik az áfafizetést, ha ennek használatát előzetesen bejelentik a hivatalnak. A különös szabályozás csak akkor lehetséges, ha a vámeljárás ugyanabban a tagállamban van, ahol a küldemény címzettje is. Az SA alkalmazásakor az áfát a küldemény kézbesítéskor a szállítmányozó szedi be a címzettől, majd időszakonként összevontan bevallja és megfizeti az adóhivatalnak. Ha sem az eladó, sem a fuvarozó nem alkalmazza a könnyítéseket, az áfát a címzettnek a behozatali vámeljáráskor kell megfizetnie - hívta fel a figyelmet a NAV.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/Oláh Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)