Pesti Srácok

MNB: májusban nőtt a fizetési mérleg hiánya

MNB: májusban nőtt a fizetési mérleg hiánya

Májusban 424 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg az áprilisi 201 millió euró deficitet követően. Az ország nemzetközi pénzügyi pozíciójának átfogó jellemzésére a folyó mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató 250 millió euró finanszírozási igényt jelez májusra az áprilisi 88 millió euró többlettel szemben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes havi adataiból.

A tőkemérleg 175 millió euró májusi többlete 114 millió euróval csökkent áprilishoz képest, így még kevésbé tudta ellensúlyozni a folyó mérleg megduplázott hiányát. Az Európai Uniótól befolyt tőkeátutalások összege májusban 177 millió eurót tett ki, ami 31 millió euróval kevesebb az előző havinál. A folyó mérleg hiánya együtt mozog az áruforgalomhoz kapcsolódó pénzmozgásokkal: az exportbevételek 327 millió euróval, az importkiadások 119 millió euróval csökkentek áprilishoz viszonyítva, így a deficit 208 millió euróval 429 millió euróra nőtt. A szolgáltatások külkereskedelmi forgalma 80 millió euróval nagyobb, 339 millió euró többlettel zárta a májusi hónapot. A külföldi befektetők 429 millió euró jövedelmet vontak ki, alig 17 millió euróval többet az előző havinál. A közvetlen működőtőke befektetések után repatriált profit 377 millió eurót tett ki májusban, 14 millióval többet az áprilisinál, míg a portfolió befektetések után hazautalt jövedelem ugyanúgy 46 millió euró volt, mint áprilisban. Az első negyedévet 540,8 millió euró többlettel zárta a folyó fizetési mérleg, ami 340,6 millióval több az egy évvel korábbinál, és 356,3 millió euróval haladja meg a tavalyi negyedik negyedévit. A tőkemérleg egyenlege 507,8 millió eurót tett ki, amihez a Európai Uniótól érkezett tőkeátutalások 475,5 millió euróval járultak hozzá. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegéből számított nettó finanszírozási képesség a külfölddel szemben 1,049 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 767,6 millió euróról, és 81,1 millió euróval meghaladta a tavalyi negyedik negyedévit is. A szezonális hatások kiszűrésével az ország finanszírozási képessége 1,145 milliárd eurót tett ki, ami a negyedéves GDP 3,2 százalékának felelt meg.

Forrás: MTI

; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.