Pesti Srácok

A vártnál jobb lett az OTP adózás utáni eredménye

A vártnál jobb lett az OTP adózás utáni eredménye

Az OTP-csoport a vártnál jobb eredménnyel zárta a második negyedévet, 121,8 milliárd forint konszolidált adózás utáni eredményt könyvelt el, ami 31 százalékkal magasabb az előző negyedévinél, és 55 százalékkal az egy évvel korábbinál. Az OTP Bank Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön publikálta a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentését, amely alapján a bankcsoport korrigált konszolidált adózott eredménye idén a második negyedévben 128,9 milliárd forint volt, 10 százalékkal jobb az előző negyedévinél, és 57 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél. Az adózott eredmény nagyságát a jelentés szerint a változatlanul alacsony kockázati költségek, továbbá a javuló költséghatékonyság és portfólió-minőség alakította.

Az elemzők a bank által készített konszenzus szerint 114 milliárd forintos konszolidált számviteli adózott eredményt, illetve éves összevetésben 45 százalékkal nagyobb, 118,9 milliárd forintos konszolidált adózás utáni eredményt vártak korrekciós tételek nélkül. A bankcsoport első félévi konszolidált korrigált adózott eredménye 246,3 milliárd forint volt, ami az előző év hasonló időszakát több mint kétszeresen meghaladja, 116 százalékos növekedés éves összevetésben. Közölték: a külföldi leánybankok eredmény-hozzájárulása a féléves korrigált profiton belül 51 százalékot képviselt, éves összevetésben 6 százalékponttal javult. Minden külföldi leánybank nyereséges volt, a legnagyobb mértékű negyedéves javulás a bolgár, horvát, szlovén, román, illetve a Merkantil Csoport egyedi teljesítményében volt tapasztalható.

Az első fél évben a csoport egészét tekintve a folyamatok alapvetően pozitívan alakultak. A járvány esetleges 4. hulláma óvatosságra int, a várható makrogazdasági hatás azonban a jelenlegi előrejelzések alapján lényegesen kisebb lehet – közölték. Az OTP menedzsment elkötelezett az osztalékfizetés mellett, ami magában foglalja a 2019-es és a 2020-as év után szabályozói kérésre felfüggesztett, de a szavatoló tőkéből már levont 119 milliárd forint osztalék kifizetését is. Az első fél év után a levont 42 milliárd forintnyi osztalék nem tekinthető indikációnak a menedzsment részéről a 2021. év után kifizetendő éves osztalékról – írták. A menedzsment szerint a teljesítő (Stage 1+2) hitelállományok az év egészében 10 százalékot meghaladó ütemű növekedése valószínűsíthető árfolyamszűrten, amennyiben folytatódnak az első fél évben tapasztalt kedvező tendenciák.

Az OTP-csoport összes bevétele kilenc százalékkal nőtt, 617,6 milliárd forintot tett ki az első fél évben. A második negyedéves 316,4 milliárd forint bevétel öt százalékos növekedés az előző negyedévhez, illetve tizenegy százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A nettó kamatbevétel öt százalékos növekedéssel meghaladta a 413 milliárd forintot az első hat hónapban. A második negyedévben 210,5 milliárd forint lett, négy százalékkal több az előző negyedévinél, és nyolc százalékkal az egy évvel korábbinál. A nettó díjak és jutalékok csaknem 152 milliárd forintot tettek ki, ez tizenkét százalékkal több az előző félévinél. A második negyedévben meghaladták a 80,2 milliárd forintot, ami negyedéves összevetésben tizenkét százalékos, évesben pedig 21 százalékos növekedésnek felel meg.

PestiSracok facebook image

A működési kiadások gyakorlatilag stagnáltak 310 milliárd forinton. Mindennek hatásaként a második negyedévi működési eredmény 160,5 milliárd forint lett, kilenc százalékkal nagyobb az előző negyedévinél, és 23 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A féléves működési eredmény 19 százalékkal 307,4 milliárd forintra nőtt. A bank mérlegfőösszege 24 550 milliárd forintra emelkedett, negyedéves szinten 1 százalékkal, éves szinten 13 százalékkal bővült. Az ügyfélhitelek nettó értéke 14 065 milliárd forintot tett ki, az ügyfélbetétek pedig 18 258 milliárd forinton álltak – mindkét esetben árfolyamszűrten – a fél év végén.

A csoport nettó hitel/betét mutatója 2 százalékponttal 77 százalékra mérséklődött az első hat hónapban. A jelentés szerint az első fél évben 31 milliárd forintnyi korrekciós tétel terhelte a számviteli eredményt (adózás után), amelyből 7,2 milliárd forint a második negyedévben jelentkezett. Ezen belül 5,6 milliárd forint a Magyarországon 2021. szeptember 30-ig meghosszabbított törlesztési moratórium várható egyszeri eredményhatása soron az OTP Core és Merkantil csoportot érintően, adózás után. 2021. június 30-án a bankcsoport bruttó likviditási tartaléka 8,6 milliárd eurónak megfelelő volt.

Az OTP részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A szerdai zárásra a részvények ára 200 forinttal, 16 650 forintra erősödött, forgalmuk 5,3 milliárd forintot tett ki. Az utóbbi egy évben a legmagasabb árfolyamuk 17 025 forint, a legalacsonyabb 8870 forint volt.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Balatoni József

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?