Pesti Srácok

Keleten a helyzet változatlan: jóval gyengébb minőségű élelmiszereket árulnak a multik Budapesten, mint nyugaton

Keleten a helyzet változatlan: jóval gyengébb minőségű élelmiszereket árulnak a multik Budapesten, mint nyugaton

Nemcsak a politikában létezik kettős mérce az Unión belül, hanem az élelmiszeriparban is. A lényeg mindig ugyanaz, a keletiek járnak rosszabbul. Egy most elkészült vizsgálat szerint az ugyanolyan csomagolású élelmiszerek 25,6 százalékánál gyengébb a minőség keleten, mint nyugaton. Legalábbis ez derül ki a Nébih napokban közzé tett jelentéséből, amely arról a kutatásról számolt be, aminek keretében Berlinben, Bécsben és Budapesten vizsgálták ugyanazokat a terméket.

A rendszerváltás után a magyar fogyasztók itthon is megvehették azokat a nyugati árukat, amelyeket szinte lehetetlen volt korábban elérni. Sőt, mint tudjuk csöbörből vödörbe estünk, hiszen a nyugati márkák szinte minden mást kiszorítottak a piacról. A multinacionális cégek betelepültek hazánkba és gyakorlatilag az egész élelmiszeripart felvásárolták. Az így megszerzett gyárakat a legtöbb esetben becsukták, míg máskor átalakították őket és elkezdték gyártani a saját termékeiket.

Keleten minden kicsit silányabb

Ekkoriban kezdték észrevenni azt a fogyasztók, és nemcsak nálunk, hanem egész Kelet-Európában, hogy valami nem stimmel ezekkel a termékekkel. Valahogy nem olyan a minőségük, az ízük, vagy az állaguk, mint amilyen ugyanannak a terméknek Bécsben, vagy Berlinben. Valamiért több mint egy évtizedig tartott, hogy a a keleti országok hatóságainak is feltűnjön a dolog és nagy nehezen rászánják magukat a vizsgálódásra. Talán először a szlovákok kezdték el tudományos módszerekkel, laborban vizsgálni a gyanús élelmiszereket. De legyünk korrektek, ezután nem sokkal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nálunk is kutakodni kezdett a boltok polcain. 2017-ben aztán már hivatalos jelentést tettek közzé. Így például kiderült, hogy a Coca-Cola esetében is szembetűnő volt a különbség. A Magyarországon kapható változat illata kevésbé telt, kevésbé összetett, ami a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet a Nébih szerint. Az összetételt tekintve a magyar Coca-Cola cukortartalma kicsit magasabb volt (0,6 százalékkal), ráadásul az osztrák verzióval ellentétben olcsóbb, kukoricaalapú édesítő felhasználásával készült. Erről akkoriban a Magyar Idők számolt be. A Nesquik kakaópor magyar változatának illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi. A vizsgált tejtermékek – Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt ital – érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen. A magyar puding hígabb, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge. Az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik, a joghurtnál pedig az aroma különbsége miatt a magyar harsányabb ízű és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztet.

PestiSracok facebook image

Vagy példának okáért Knorr marhahúsleves kagyló­tésztával és húsgombóccal megnevezésű termék csomagjában a magyar vásárló 48 gramm, míg az osztrák fogyasztó 60 gramm levesport kap a pénzéért. Mindkét változatból három adag leves készíthető el, ám az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel duplaannyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban, így ugyanakkora adagban ötödével sűrűbb, intenzívebb ízű levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja.

Az ügy idővel elkerült az Európai Bizottsághoz, hiszen az érintett országok elég intenzíven kezdtek el reklamálni az úgynevezett kettős minőség ügyében. Lényegében kiderült, hogy az Uniónak oly kedves multi cégek a kelet-európai bennszülötteket rosszabb minőségű élelmiszerekkel látják el, mondván nekünk ez is jó. Még az akkor éppen regnáló Juncker főbiztos úr is kellően felháborodottan nyilatkozott:

Nagy nehezen az Európai Parlament, amelyik általában felesleges dolgokkal szokott foglalkozni, - meghozott egy jogszabályt, amely lényegében megtiltja a kettős minőséget az unió országaiban. Ennek lényege, ugyanazon a címke alatt ugyanolyan terméknek kell lenni. Ha valahol a helyi sajátosságokat figyelembe veszik és némileg másképp ízesítik a terméket, akkor azt a csomagoláson jelezni kell.

Semmi se történt

Ezután azt gondolná az ember, hogy a gyártók és forgalmazók szép csendben egységesítették a gyártást és felszámolták a kettős minőséget. De nem, a multik továbbra sem tartják be a törvényeket. Napokban tett közzé a Nébih egy új jelentést. Egy kutatás során három ország – Ausztria, Magyarország és Németország – üzleteiben beszerzett 78 terméktrió és 39 duó, összesen 117 termék összehasonlítására került sor (312 db egyedi minta vizsgálatával). Eszerint lényeges eltérés a vizsgálat alá vont termékek 25,6 százalékánál igazolódott.

A kutatás azt is megerősítette, hogy az eltérések különböző okokra és körülményekre vezethetők vissza. Fakadhatnak például az eltérő nemzeti szabályozásból, helyi alapanyagok felhasználásából, eltérő gyártási körülményekből. Sok esetben hivatkoztak a vállalkozások a fogyasztói preferenciára és ízlésre is az eltérések okának indoklásaként.

A multikat nem érdeklik a törvények

Tehát kifogás van, egységes minőség továbbra sincs. Lényeg, hogy a multik továbbra is azt csinálnak, amit akarnak. Profánul mondva, azzal etetnek minket, amivel csak akarnak. Azért mégiscsak elképesztő, hogy a véletlenszerűen kiválasztott termékek negyedére igaz, hogy a keletiek gyengébb minőséget kapnak. Mit lehet tenni? Elméletileg 2022-ben megváltozhat a helyzet, hiszen akkor lép hatályba a már meghozott törvény. Ennek értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható a kettős minőség, azaz ha egy árut egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak, hogy márkanevében, küllemében megegyezik egy másutt forgalmazott termékkel, összetételük vagy más jellemzőik azonban jelentősen eltérnek.

Ez szépen hangzik, de persze egy törvény akkor ér valamit, ha az érintettek betartják.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.