Pesti Srácok

ÁSZ: ahogy gyorsul a gazdaság, csökken a sérülékenység

ÁSZ: ahogy gyorsul a gazdaság, csökken a sérülékenység

A koronavírus-járványra adott költségvetési lépések hatására a gazdasági növekedés visszatért, az államadósság-szabály teljesül, a költségvetés bevételei pedig az időarányosnál kedvezőbben alakultak – foglalták össze az első félévi költségvetési folyamatokat elemzésükben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői.

A szervezet honlapján szerdán megjelent elemzés rámutat, hogy az első negyedévben még érvényesültek a járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai. A második negyedév során azonban a gazdasági növekedés felgyorsult, és a GDP már 17,9 százalékkal meghaladta az előző év második negyedévének értékét. A kiugró növekedési adat nemcsak a bázisidőszak alacsony számait, de a 2019. első félévében mért GDP-t is meghaladja. A kedvező gazdasági folyamatok alapján az év egészében a gazdasági növekedés várhatóan meghaladja a kormányzati prognózis szerinti 4,3 százalékos értéket, ez pedig kedvező hatással lehet az államadósság-szabály teljesülésére. A költségvetési szervek beruházásainak volumene folyamatosan nőtt, míg a vállalkozások beruházásai csak a második negyedévben kezdtek élénkülni. A kiskereskedelmi forgalom bővülésének üteme elmaradt a gazdasági növekedés mértékétől.

– hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői. Az adóbevételek kedvezően alakultak; ehhez hozzájárult, hogy a kormányzat szelektíven alkalmazta az adókönnyítéseket, és a gazdaság fehérítését szolgáló adózási feltételrendszert tovább erősítette.

PestiSracok facebook image

– emelik ki az elemzők. Tanácsadó tevékenysége keretében ezért az ÁSZ is létrehozott egy havi monitoring rendszert. Az Országgyűlés az idei központi költségvetésről szóló törvény módosításában rögzítette, hogy a kormányzati szektor uniós módszer szerinti hiánya a GDP 7,5 százaléka lesz. A törvényjavaslat indokolása szerint ennek a központi alrendszer 3990 milliárd forint pénzforgalmi hiánya felel meg.

– jelezte összefoglalójában az ÁSZ. Az elemzés rámutat, hogy a költségvetési kiadások rugalmasságot középpontba állító szabályozása lehetővé teszi, hogy a kormány rugalmasan reagáljon a járvány alakulására, illetve a gazdasági helyzet változásaira. Ez a lehetősége az idei második félévben is fennmarad, mivel a kiadások az időarányosnál kisebb mértékben, a bevételek viszont nagyobb mértékben teljesültek.

– hangsúlyozta az ÁSZ.

Forrás: MTI; Fotó: Origo

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.