A Századvég elemzője: a V4-ek nem járulnak hozzá a rezsiárak növekedéséhez
Brüsszel meg akarja adóztatni egy bonyolult rendszer bevezetésével azokat az embereket és családokat, akiknek saját autójuk és lakásuk van. A visegrádi országok azonban ennek ellenállnak, és a héten esedékes, az elszabaduló európai energiaárak és a zöld átállás témáját kiemelten tárgyaló európai csúcstalálkozón semmiképpen nem járulnak hozzá olyan döntésekhez, amelyek tovább emelnék a villany és a gáz árát – erről beszélt Orbán Viktor múlt héten a Kossuth Rádióban, amivel kapcsolatban Hortay Olivért, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdezték a M1 aktuális csatorna Ma reggel című hétfői műsorában.
Az európai energiaárak elszabadulásának kiváltó oka a brüsszeli energiapolitika két legfontosabb és immár húsz éve lefektetett sarokköve. Az egyik a klímavédelmi megfontolásból, technológiák megkülönböztetésén alapuló energiapolitika, ami annyit jelent, hogy a fosszilis energiaforrásokat minél előbb ki kell vezetni az unióból. Ez a politika ezeknek a kapacitásoknak a leépüléséhez vezetett. Emellett a megújuló kapacitások bevezetését meg kell növelni, ami a megújuló energia felhasználásának drasztikus növekedéséhez vezetett. Csakhogy a megújuló kapacitások nem képesek ellensúlyozni a fosszilis kapacitások leépülését, ami növeli a régió kiszolgáltatottságát. A másik tendencia a szintén húsz éve zajló liberalizáció, amelynek célja, hogy Brüsszel egy közös, egységes szabályozásra épülő energiapiacot építsen az EU-ban – mondta a Századvég üzletágvezetője.
A tíz évvel ezelőtti helyzet nagyon hasonlított a mostanihoz: a 2008-as gazdasági világválság után helyi szinten is megugrottak az energiaárak. Magyarországon 2010 előtt teljesen liberalizált piac működött, a dereguláló, azaz a szabályozottság mértékét visszaszorító struktúrában pedig a javarészt külföldi kézben lévő szolgáltatók – az akkori balliberális kormányok hozzájárulásával – azonnal át tudták hárítani a költségeiket a fogyasztókra. Az ársokk után megindult világpiaci árcsökkenés után azonban a szolgáltatók továbbra is magasan tartották az árakat. Ennek köszönhetően 2007 ás 2012 között vásárlóerő-paritáson Magyarországon volt a legdrágább az energia – magyarázta Hortay Olivér. Hozzáfűzte: Az Orbán-kormány által bevezetett rezsicsökkentés erre a súlyos társadalmi válságot generáló szabályozásra adott új és működőképes alternatívát. A Gyurcsány és Bajnai kormányok összesen tizenötször adtak engedélyt az árak növelésére, ennek eredményeként a gázárak 207 százalékkal, az elektromos áram ára pedig 97 százalékkal növekedett, ráadásul az ebből befolyt plusz összeg a külföldi kézben lévő energiaszolgáltató cégeket gyarapította – hangzott el a műsorban.
Forrás: Híradó.hu; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
