Brüsszel irányítaná az élelmiszerpiacot a tagállamok helyett
Elutasították az Európai Unió tagországainak agrárminiszterei az Európai Bizottságnak a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás átalakítását célzó, 2030-ig szóló terveit. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács hét eleji, luxemburgi ülésén az európai nemzetek miniszterei egyetértettek abban, hogy az új uniós közös agrárpolitika (KAP) legfontosabb célja a 2023 és 2027 közötti időszakban is a biztonságos és stabil élelmiszer-ellátás, valamint a gazdálkodók stabilitása kell legyen.
A gazdálkodóknak a növényvédők és a műtrágya használatának érdemi korlátozását, az állattartóknak az antibiotikumok használatának csökkentését, valamint a jelenleginél is magasabb, így költségesebb állatjóléti szabályokat írná elő kötelezően az Európai Bizottság. Ezenfelül a hagyományos fehérjeforrások helyett leginkább az innovatív laboratóriumi húsokat és a növényi, valamint rovari fehérjeforrásokat népszerűsítené. Brüsszel a stratégiájában meghatározná azt is, hogy a termelésből jelentős területeket kell kivonni, miközben a jelenleg művelésbe vont földek érdemi részén kisebb hozamokat eredményező ökológiai művelést kényszerítene ki – írja a Magyar Nemzet. A szakmai körökben szintén botrányosnak tartott erdészeti stratégia pedig az erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok egybehangzó véleménye szerint nem veszi figyelembe a többcélú erdőgazdálkodás gyakorlatait.
A tagállamok többsége elutasítja Brüsszel terveit. Ennek oka, hogy a várható hatásokról megjelent tanulmányok szerint jelentős termelés-visszaesést és érezhetően megdráguló élelmiszereket hoznának az intézkedések. Eredményük ráadásul kérdéses, mivel a tanulmányok szerint a 2030-as fenntarthatósági célokhoz alig járulnának hozzá a stratégiák, mert az unió határain kívül növekedne a kibocsátás. Az elutasítottság másik oka mind az erdőgazdálkodást, mind az élelmiszer-termelést érintő stratégiáknál, hogy Brüsszel csorbítaná a nemzeti önrendelkezést – írja a lap.
Nagy István agrárminiszter az uniós miniszterek tanácskozását követően kiemelte: Brüsszel a zöldmegállapodásban foglalt célok kötelező, számszerű és azonnali előírását akarja a tagállamokra erőltetni. Ezzel nemcsak felrúgná a KAP reformjáról elért politikai megállapodásban foglaltakat, de a mezőgazdasági termelés csökkenését idézné elő. A tárcavezető a luxemburgi ülésen azt hangsúlyozta: az uniós zöldcélok végrehajtásának árát nem lehet a lakossággal és a gazdákkal megfizettetni. Az agrárminiszter kiemelte: vitán felül áll, hogy a mezőgazdaságnak és a gazdáknak is hozzá kell járulniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a környezeti és a versenyképességi szempontok között. A KAP reformjáról idén júniusban megszületett politikai megállapodás megtalálta ezt az egyensúlyt.
Az erdészeti stratégiával kapcsolatban a tagállamok többsége szintén azt kifogásolta, hogy a jelenleg nemzeti hatáskörben meghozott és jól működő szabályozásokat központosítaná. A stratégia a szakmai bírálatok szerint ráadásul veszélybe sodorná egyebek mellett a faipart, ezáltal sokak megélhetését.
Nem vázolt fel eddig érdemi vidék- és agrárpolitikai terveket sem Dobrev Klára, sem Márki-Zay Péter, de a közös baloldali program tervezetében is csak általánosságok, illetve a kormány által már végrehajtott tervek szerepelnek. A Demokratikus Koalíció korábbi programjából ugyanakkor egyértelműbben kiderül, mit várhatnak a gazdák a baloldaltól. Gyurcsány Ferenc pártja szerint meg kellene nyitni a magyar földpiacot a külföldiek és a gazdasági társaságok előtt. Előnyösnek tartanák a nagyvállalatok térnyerését, míg a családi gazdaságokat ezek alapanyag-termelőiként látnák szívesen. Ha Dobrev Klára és a baloldal alakíthatna kormányt 2022-ben, akkor a magyar gazdák kiszolgáltatottá válnának az agráróriásoknak, a génmódosított termesztés lobbijának és Brüsszel akaratának. Márki-Zay Péter a vidékprogramjáról szinte semmit sem közölt eddig. A hódmezővásárhelyi polgármester ugyanakkor a közelmúltban megmutatta, mit várhatnak tőle a magyar gazdák: a település költségvetési hiányát részben a helyi földtulajdonosokra kivetendő termőföldadóból pótolta volna. A termőföld megadóztatása ugyanakkor alaptörvény-ellenes.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Krizsán Csaba
