Pesti Srácok

Eldőlt: jövőre kétszázhatvanezer forint lesz a garantált bérminimum, kétszázezer a minimálbér

Eldőlt: jövőre kétszázhatvanezer forint lesz a garantált bérminimum, kétszázezer a minimálbér

Jelentős béremelésre számíthatnak jövőre a munkavállalók: megállapodtak a szociális partnerek a 2022-es minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. Előbbi bruttó kétszázezer forintra, utóbbi bruttó 260 ezer forintra nő. A legkisebb keresetek így húsz-húsz százalékkal nőnek jövőre. A kormány 13 százalékra csökkenti a szociális hozzájárulási adót, amelybe beleolvad a szakképzési hozzájárulás. További könnyítés a béremelések végrehajtásához, hogy a kisvállalati adó tíz százalékra csökken januártól. A bérfelzárkóztatás a munkavállalók és a szociális ellátásban részesülők jelentős részét érinti.

Megegyeztek a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek a garantált bérminimum összegéről is: a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb bér bruttó 260 ezer forintra emelkedik, míg a minimálbér a korábbi döntés szerint bruttó kétszázezer forint lesz 2022-ben. A Magyar Nemzet úgy értesült, várhatóan már a jövő héten aláírják a bérmegállapodást, amelyben bérajánlást is megfogalmaznak. A megállapodás része, hogy januártól beolvad a szociális hozzájárulási adóba (szocho) a szintén a munkáltatókat terhelő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. Emellett két százalékponttal csökken a szocho. Jövőre tehát a jelenlegi 17 százalékos munkáltatói kötelezettség 13 százalékra mérséklődik. Emellett a kormány vállalta, hogy tovább csökkenti a kisvállalati adót (kiva), amely szintén januártól egy százalékponttal tíz százalékra mérséklődik. Fennmarad a munkáltatók által igénybe vehető szakképzési kedvezmény is. Összességében a foglalkoztatók jelentős járulékcsökkentése megfelelő fedezet nyújthat az érdemi béremelésekhez.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén született szóbeli megállapodás azt jelenti, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum ugyanakkora mértékben, nagyjából húsz-húsz százalékkal emelkedik jövőre. Az érdemi bérfelzárkóztatás a munkavállalók jelentős részének keresetére hatással lesz, mivel a magasabb bérkategóriákban is kikényszeríti az emelést. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a szerdai ülést követően azt hangsúlyozta: a hazai foglalkoztatás a rendszerváltás óta tapasztalt legmagasabb szinten van. Az álláskeresők száma már alacsonyabb, mint tavaly januárban, és még tovább csökkenhet. Kiemelte:

PestiSracok facebook image

A tárca közlése szerint a miniszter megerősítette, hogy a kormány a foglalkoztatók megfelelő ellentételezése érdekében fenntartja eddigi vállalásait: a munkáltatói járulékok négy százalékponttal csökkennek. Palkovics László emellett bejelentette:

A minimálbér jövő évi összegéről már korábban megállapodtak a munkáltatók és a szakszervezetek. A garantált bérminimum emeléséről ugyanakkor sokáig különbözött a két oldal álláspontja. A munkáltatók korábban csak nagyobb járulékcsökkentés mellett, többéves felzárkóztatással egyeztek volna meg a 260 ezer forintos bérminimumról. A kormány ugyanakkor a múlt heti egyeztetéseken jelezte: a két kötelező legkisebb bér egységes mértékű emelését támogatják, tehát a szakszervezeti oldal javaslatához áll közelebb a kormányzati álláspont.

Jövőre tehát

  • a minimálbér bruttó 167 400 forintról kétszázezer forintra nő, vagyis nettó 111 300 forintról 133 ezer forintra emelkedik;
  • a garantált bérminimum bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forintra nő, azaz nettó 145 600 forintról 173 ezer forintra emelkedik;
  • a szocho mértéke 13 százalék lesz, a szakképzési hozzájárulás pedig beleolvad a szochóba;
  • a kisvállalati adó mértéke tíz százalék lesz.

A tárgyalások a megállapodás aláírását követően is folytatódnak. A cél az, hogy év végéig egy több évre szóló bérmegállapodásról is megegyezzenek a szociális partnerek és a kormány.

Forrás/fotó: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.