Pesti Srácok

Eldőlt: jövőre kétszázhatvanezer forint lesz a garantált bérminimum, kétszázezer a minimálbér

Eldőlt: jövőre kétszázhatvanezer forint lesz a garantált bérminimum, kétszázezer a minimálbér

Jelentős béremelésre számíthatnak jövőre a munkavállalók: megállapodtak a szociális partnerek a 2022-es minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. Előbbi bruttó kétszázezer forintra, utóbbi bruttó 260 ezer forintra nő. A legkisebb keresetek így húsz-húsz százalékkal nőnek jövőre. A kormány 13 százalékra csökkenti a szociális hozzájárulási adót, amelybe beleolvad a szakképzési hozzájárulás. További könnyítés a béremelések végrehajtásához, hogy a kisvállalati adó tíz százalékra csökken januártól. A bérfelzárkóztatás a munkavállalók és a szociális ellátásban részesülők jelentős részét érinti.

Megegyeztek a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek a garantált bérminimum összegéről is: a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb bér bruttó 260 ezer forintra emelkedik, míg a minimálbér a korábbi döntés szerint bruttó kétszázezer forint lesz 2022-ben. A Magyar Nemzet úgy értesült, várhatóan már a jövő héten aláírják a bérmegállapodást, amelyben bérajánlást is megfogalmaznak. A megállapodás része, hogy januártól beolvad a szociális hozzájárulási adóba (szocho) a szintén a munkáltatókat terhelő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. Emellett két százalékponttal csökken a szocho. Jövőre tehát a jelenlegi 17 százalékos munkáltatói kötelezettség 13 százalékra mérséklődik. Emellett a kormány vállalta, hogy tovább csökkenti a kisvállalati adót (kiva), amely szintén januártól egy százalékponttal tíz százalékra mérséklődik. Fennmarad a munkáltatók által igénybe vehető szakképzési kedvezmény is. Összességében a foglalkoztatók jelentős járulékcsökkentése megfelelő fedezet nyújthat az érdemi béremelésekhez.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén született szóbeli megállapodás azt jelenti, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum ugyanakkora mértékben, nagyjából húsz-húsz százalékkal emelkedik jövőre. Az érdemi bérfelzárkóztatás a munkavállalók jelentős részének keresetére hatással lesz, mivel a magasabb bérkategóriákban is kikényszeríti az emelést. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a szerdai ülést követően azt hangsúlyozta: a hazai foglalkoztatás a rendszerváltás óta tapasztalt legmagasabb szinten van. Az álláskeresők száma már alacsonyabb, mint tavaly januárban, és még tovább csökkenhet. Kiemelte:

PestiSracok facebook image

A tárca közlése szerint a miniszter megerősítette, hogy a kormány a foglalkoztatók megfelelő ellentételezése érdekében fenntartja eddigi vállalásait: a munkáltatói járulékok négy százalékponttal csökkennek. Palkovics László emellett bejelentette:

A minimálbér jövő évi összegéről már korábban megállapodtak a munkáltatók és a szakszervezetek. A garantált bérminimum emeléséről ugyanakkor sokáig különbözött a két oldal álláspontja. A munkáltatók korábban csak nagyobb járulékcsökkentés mellett, többéves felzárkóztatással egyeztek volna meg a 260 ezer forintos bérminimumról. A kormány ugyanakkor a múlt heti egyeztetéseken jelezte: a két kötelező legkisebb bér egységes mértékű emelését támogatják, tehát a szakszervezeti oldal javaslatához áll közelebb a kormányzati álláspont.

Jövőre tehát

  • a minimálbér bruttó 167 400 forintról kétszázezer forintra nő, vagyis nettó 111 300 forintról 133 ezer forintra emelkedik;
  • a garantált bérminimum bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forintra nő, azaz nettó 145 600 forintról 173 ezer forintra emelkedik;
  • a szocho mértéke 13 százalék lesz, a szakképzési hozzájárulás pedig beleolvad a szochóba;
  • a kisvállalati adó mértéke tíz százalék lesz.

A tárgyalások a megállapodás aláírását követően is folytatódnak. A cél az, hogy év végéig egy több évre szóló bérmegállapodásról is megegyezzenek a szociális partnerek és a kormány.

Forrás/fotó: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.