Magyarország versenyképessége az MNB szerint nem változott az utóbbi egy évben
Magyarország továbbra is a 18. helyen áll az Európai Unió versenyképességi rangsorában, ugyanakkor pozíciója ezen a téren a visegrádi régió átlagánál kedvezőbb – mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank Versenyképességi jelentését ismertetve, online sajtótájékoztatón, szerdán.
A magyar gazdaság sikeresen küzdött meg a koronavírussal, teljesítménye mára már meghaladja a járvány előtti szintet. A növekedés és a felzárkózás folytatása érdekében a versenyképességi fordulat folytatására van szükség számos területen, így például a pénzügyi rendszert, a munkaerőpiacot, a kis- és közepes vállalatokat és a zöldgazdaságot illetően
– jegyezte meg Baksay György.
Magyarországon nőtt a leggyorsabban az uniós országok közül a hitelezés, ami a járvány idején segített a vállalatokat a kereslethiányos helyzet áthidalásában
– mutatott rá.
A GDP-hez képest a hitelezés aránya a magánszektorban ugyanakkor még mindig alacsony, 35 százalékon áll, ami kétharmada a másik három visegrádi ország (V3) szintjének, illetve harmada az uniós átlagnak, a bankok költségszintje pedig magas
– fűzte hozzá, utalva arra, hogy a digitalizáció mindkét esetben segíthet.
Az elmúlt tíz év legjelentősebb gazdasági eredménye, hogy több mint 800 ezer fővel sikerült bővíteni a munkaerőpiacon jelen lévők számát; ezt a járvány alatt is sikerült megőrizni
– vélekedett Baksay Gergely. Szerinte nagy kihívást jelent ugyanakkor a társadalom idősödése, amelynek hatásait például a humántőke fejlesztésével lehetne kompenzálni.
A demográfiai helyzet a családbarát politikának köszönhetően jelentősen javult, a termelékenységi ráta 2011 óta az 1,2–1,3-as szintről 1,5–1,6 százalékra, azaz az uniós átlagnak megfelelő szintre nőtt. További javulás elérése érdekében új intézkedések bevezetésére lehet szükség
– jegyezte meg.
A széles körű foglalkoztatás eredménye, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata hét év alatt felére, 35 százalékról 17 százalékra csökkent Magyarországon
– hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. A kkv-k helyzetét ismertetve elmondta, hogy a dualitás, a nagyvállalatokhoz viszonyított lemaradás a versenyképességben csökkent az elmúlt években, ugyanakkor új dualitás, a digitalizációban való leszakadás van kialakulóban. Baksay Gergely felhívta a figyelmet az egészségügy területén a prevenció fontosságára, illetve az egészségpénztárak és egészségbiztosítók szerepére, amelyek tervezhetővé teszik az orvosi-gyógyszerészeti kiadásokat, illetve minőségbiztosítást is képesek nyújtani. Az oktatás területéről azt emelte ki, hogy a korai iskolaelhagyók aránya nem csökken Magyarországon, ami továbbra is jelentős növekedési tartalékot rejt magában. Ez az arány Magyarországon 12 százalék, ami lényegesen magasabb a 9 százalék körüli uniós átlaghoz és a 7 százalék körüli V3-átlaghoz képest. A felnőttoktatásban való részvétel Magyarországon bár javult 2011-hez képest, még mindig jelentősen elmarad az unió átlagától.
A globális felmelegedés problémái az elmúlt években rávilágítottak a zöldgazdaság, a környezeti fenntarthatóság fontosságára
– húzta alá Baksay Gergely.
A gazdaságok energiafelhasználása relatív értelemben csökken a GDP-hez képest, Magyarország energiahatékonyabban működik és termel az uniós átlaghoz képest, ugyanakkor még így is több erőforrást használ fel, mint amennyi rendelkezésére áll
– tette hozzá.
Az MNB 159 mutató alapján vizsgálta a versenyképességet, amelyek 95 százaléka objektívnek tekinthető
– összegezte az ügyvezető igazgató. Emlékeztetett arra, hogy az MNB azért kezdte el mérni a versenyképességet, mert egyes nemzetközi felmérésekben megítélése szerint túlságosan sok szubjektív mutatót vettek figyelembe. Örvendetesnek nevezte, hogy a versenyképesség témakörét mára sikerült a közbeszéd tárgyává tenni Magyarországon, illetve azt is megjegyezte, hogy azóta a nemzetközi felmérések készítői is elmozdultak az objektív tényezők irányába.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu