Pesti Srácok

2022-ben is marad a magas infláció Matolcsy szerint

2022-ben is marad a magas infláció Matolcsy szerint

Nemhogy 2022 végére sem csökken 3 százalék közelébe az infláció, de a jegybank immár 5 százalék körüli éves ütemmel számol, ami önmagában messze túlvan a jegybank toleranciasávján, és felveti a kérdést, hogy ha ekkora lesz az éves átlag, mekkora drágulás várható az első hónapokban. Idén és jövőre is 5 százalék körüli inflációval számol a jegybank, 2022-re 4,7-5,1 százalék az előrejelzési sáv – mondta Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlésben a Portfolio beszámolója szerint. A képviselők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi beszámolóját tárgyalták.

A Matolcsy által említett inflációs előrejelzés több, mint meglepő, ugyanis a jegybank háromhavonta teszi közzé az úgynevezett Inflációs jelentést. A legutóbbi, szeptemberi kiadásban 3,4–3,8 százalékos előrejelzés szerepelt, illetve az, hogy az infláció őszre, év végére eléri a jegybanki célt, ami 3 százalék, +/- egyszázalékos toleranciasávval. A november 16-i kamatdöntés után a jegybank elismerte, hogy az infláció a vártnál jobban elszállt, és előre láthatóan tartósan magas lesz; valószínűleg még 2022 végére sem tér vissza a jegybanki cél (3 százalék) közelébe. Ezért a Monetáris Tanács a szeptemberben kijelölt, havi 15 bázispontnál nagyobb mértékben, 30 bázisponttal emelte az alapkamatot és tolta feljebb a kamatfolyosót.

A jegybank további intézkedéseket hajtott végre azóta az infláció kordába szorítására. Elválasztotta az alapkamattól az úgynevezett egyhetes betét kamatát, ami immár 2,9 százalékon áll, így ez az irányadó ráta. Az alapkamat (egyelőre) 2,1 százalék, az egyhetes betét rátáját hetente határozzák meg. Sok emelésre már nem volt tér, mivel majdnem elérték a kamatfolyosó tetejét, ezért a Monetáris Tanács azt feljebb tolta 4,1 százalékra.

A Matolcsy által említett inflációs előrejelzés nagyon konkrét – Virág Barnabás eddig mindig elég homályosan fogalmazott lassú csökkenésről. A Matolcsy-féle szám vélhetően már a friss, decemberi Inflációs jelentésből származik, amit majd csak a hónap közepén hoznak nyilvánosságra. A 4,7–5,1 százalékos előrejelzés annak beismerésével egyenértékű, hogy a jegybank nemhogy rövid, de középtávon sem lesz képes a toleranciasávba szorítani az inflációt, továbbá vélhetően ez az éves átlag.

PestiSracok facebook image

Biztosra vehető, hogy az év során a havi adatok csökkenni fognak – már csak a bázishatás miatt is, hiszen míg januárban az árakat még a 2021 januáriakhoz viszonyítják majd, októberben már a 2021 októberiekhez, amelyek már jóval magasabbak voltak a 2021 során elszállt inflációnak megfelelően. Vagyis az 5 százalék körüli éves átlagos infláció annál jóval magasabb adatokat feltételez az év első hónapjaiban. Októberben 6,5 százalék volt az infláció; novemberre 7 százalékos vagy afölötti adat várható.

Forrás: Portfolio; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.