A kereskedők nem tehetik meg, hogy az élelmiszerárstop alá tartozó termékeket nem forgalmazzák
Az élelmiszerárstop jól illeszkedik a kormány antiinflációs politikájába, amely a családokat védi. A korábban meghozott intézkedések – a rezsicsökkentés, az üzemanyagárak befagyasztása, a kamatstop – ugyancsak ezt a cél szolgálták – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója.
A napilap mai számában Nagy Márton hangsúlyozta: a kereskedelmi egységek nem tehetik meg, hogy az élelmiszerárstop alá tartozó termékeket nem forgalmazzák, a kormány előírja számukra a megfelelő mennyiség polcon tartását.
Nagy Márton elmondta, hogy a rezsicsökkentés és az üzemanyagárak befagyasztása 1–1,5 százalékponttal csökkentette az inflációt, az élelmiszerárak stopja pedig további 0,5–1 százalékponttal mérsékli majd a fogyasztói árakat. Így összességében a kormányzati antiinflációs törekvések 2–2,5 százalékponttal szoríthatják le az árak emelkedését. A főtanácsadó utalt rá, hogy míg hazánkban 2021 novemberében 7,4 százalék volt az infláció, addig Lengyelországban tavaly decemberben 8,9 százalékos volt az általános áremelkedés üteme, vagyis a kormányzati intézkedések tetten érhetők. Úgy látja, hogy 2022-ben – még ha a következő hónapokban csökkennek is az árak – az infláció 5 százalék körül alakulhat.
A helyzetet nagyban befolyásolja, hogy a járvány mikor ér véget, hiszen ameddig a pandémia kitart, addig az infláció is velünk lesz. Tudniillik a globális ellátási láncok akadozásáért a járvány a felelős, annak megszűnésével pedig az említett zavarok is eltűnnek. Hozzátette: a jegybanki inflációs cél, a 3 százalékos áremelkedési ütem 2023 elejére jöhet össze. A közgazdász szólt arról is, hogy a magyarországi inflációt kétharmadrészt globális tényezők mozgatják, egyharmadrészt pedig belső faktorok okozzák.
Arra a felvetésre, hogy mi lesz a fedezetük az idei jóléti intézkedéseknek és az ágazati béremeléseknek, Nagy Márton úgy felelt, hogy a döntések hátterében a kormány sikeres válságkezelése áll, hiszen a magyar gazdaság gyorsan helyrejött. Nagy Márton szerint a 2021-es gazdasági növekedés bőven 6 százalék felett volt, ami azt is jelenti, hogy a 2019-es teljesítmény fölé jutottunk, több mint 1 százalékkal. A 2022-es bővülés 5 százalék körül alakulhat, ami ugyancsak szép teljesítmény lesz. Kiemelte, hogy a hazai munkaerőpiac teljesen helyreállt; ezt jelzi, hogy 4,7 milliónyian dolgoznak, és a munkanélküliségi ráta mindössze 3,6 százalék.
A gazdasági napilapban megjelent összeállításból kiderül, hogy az elemzők szerint átmeneti hiányt okozhat az élelmiszerárak befagyasztása, az árstop alá eső élelmiszerek előállítói pedig úgy vélik, az árcsökkentéshez a kereskedelmi láncoknak kell lemondaniuk árrésük egy részéről, ellenkező esetben az élelmiszer-előállítás biztonsága kérdőjeleződik meg. A NielsenIQ piackutató adatai szerint az elmúlt egy évben 43,5 milliárd forintot költöttünk tejre, 39 milliárdot napraforgó-étolajra, 19 milliárdot kristálycukorra, és 12,5 milliárd forintot hagytunk a boltok pénztáraiban csirkemellért, 11 milliárdot búzafinomlisztért, 9 milliárdot pedig sertéscombért – ismerteti a Világgazdaság.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
