Boros Imre válasza Márki-Zay-nak: jelenleg az euró bevezetése életveszélyes lenne (PS-interjú)

A kormány korábban az üzemanyagok esetében vezetett be árstopot és most néhány alapvető élelmiszer árát rögzítették. Az ellenzék egyből élesen támadta ezeket az intézkedéseket. Szerintük tönkremennek majd a kereskedők.

Az árstop nem azt jelenti, hogy emiatt valaki tönkremegy. Tudniillik például az élelmiszer kapcsán a termelőtől a beszállítóig mindenkire alkalmazzák azt, hogy az október 15-i árat kell számláznia februártól. Továbbá, amikor a kormány bevezette az árplafonokat, akkor gondosan áttekintette a költségstruktúrát is. Arról van szó, hogy a nyereségének egy részéről mond le minden érintett azért, hogy a közös ellenségünk, az infláció némileg visszaszoruljon. Persze azért van itt némi népjóléti szempont is: főleg az üzemanyagok ára a kritikus az infláció szempontjából.

Márki-Zay Péter és más ellenzéki politikusok azt mondják, hogy az árstop nem jó, hanem inkább áfacsökkentés kellene.

Már bocsánat, de ezek beteg elméjüek. Miről is van szó? Az Orbán-kormány nem globalista, hanem patrióta gazdaságpolitikát folytat. Ugyanis akkor szedik az adókat, amikor az emberek a kasszához mennek és fizetnek. Tehát, aki sokat vásárol, az sok adót fog fizetni, aki keveset, az értelemszerűen kisebbet. Ha pedig valaki nagyon "emelkedett" cuccokat vesz, akkor még többet adózik. A bolsevikok pedig ott szeretnek adóztatni, ahol a jövedelem keletkezik. Az a filozófiájuk, hogy az embereket kiforgatják mindenükből és utána kénytelen náluk kuncsorogni mindenki segélyért. Tehát itt egy nagy adófilozófiai különbség érhető tetten. A baloldal a cégeket és a munkabéreket adóztatná; a jobboldal inkább csökkenti ezeket az adófajtákat és úgy véli, hogy az adót a kasszánál kell megfizetni.

Ennek az inflációellenes rendszernek harmadik pillére a rezsicsökkentés. Az ellenzék itt is soha nem látott veszteséget vizionál. Van ennek valami alapja?

Nemrég szerződött le Magyarország Oroszországgal olcsó gázra. A decemberben megkötött 15 éves szerződés még olcsóbb, mint a korábbi volt. A rezsicsökkentésnek ez a fedezete és senkinek nem fog veszteséget okozni. A Gazprom fixen annyit fog szállítani, amennyi kényelmesen elég a lakossági fogyasztásra. Egyébként Putyin elnök ezt a nyugatiaknak is felajánlotta, akik ezt undorodva elutasították. Ugyanis azt gondolták, hogy a holland és norvég gáz, amivel napi tőzsdei árfolyamon kereskednek, majd szépen leszorítja az orosz gáz árát is. Hát ez nem így alakult. Nem kis részben azért, mert az 55 milliárd köbméter kapacitású Északi áramlat–2-t az amerikaiak még mindig nem engedik használni. Ezért hiány alakult ki az európai piacon, amit csak méregdrága, a piacon vett földgázzal lehet fedezni. Oroszországot azért meg ne marasztaljuk le, hogy ő se töri össze magát a hiány pótlására, hiszen neki azért nem olyan nagy baj a magas ár.

Magyarország átugrotta az árnyékát

Ha már a nemzetközi ügyeknél tartunk, akkor érdemes kitérni arra, hogy mi okozza ezt a globális inflációt?

A pandémia miatt egy csomó kínálat kiesett, hiszen gyakran leállt a termelés. A kormányok azonban rájöttek arra, hogy az embereket és a cégeket életben kell tartani, ami pénzkibocsátással járt. Mi is ugyanígy csináltuk, és ez adott löketet a gazdaságnak. Magyarország 2021-ben szinte átugrotta az árnyékát.

Tulajdonképpen hogyan áll a magyar makrogazdaság?

Szenzációsan, hiszen a növekedési többletből kijön a jövedelempótló intézkedések költsége. Most már a gazdaságpolitika első számú prioritása az infláció elleni küzdelem. Nézzük meg például a forint árfolyamát. Mióta a jegybank ütemesen emeli a kamatokat, azóta az árfolyam fokozatosan erősödik. Most már elértünk egy olyan szintet, hogy nem kimegy a pénz az országból, hanem jön be. Holott még a kamat most sem érte el az infláció mértékét. Mi megtehetjük a kamatemelést, míg az euró és a dollár nem meri, hiszen a megnövekedett kamatterhek miatt egy sor ország összeroppanna. Egyébként történtek más intézkedések is, hiszen Matolcsy jegybankelnök kivezette a növekedési hitelt, a kormány pedig visszafogta a beruházásokat. Ezért én úgy gondolom, hogy már januárban elkezdődik az infláció mérséklődése.

Egy újabb kampánytéma, hogy Márki-Zay Péter öt éven belül bevezetné az eurót. Hát így, a pandémia kellős közepén elég meglepő ötlet.

Édes Istenem, hát még mit nem. Az euró már húsz éve létezik és hol is tartunk most? Az országok egyrésze totál szívóágon van, míg egy kisebb része nyerészkedik az eurón. Az északiak, főleg a németek és a hollandok degeszre keresik magukat, a többiek viszont pórul jártak. A déliek csak úgy tudnak fizetni a németeknek, ha eladósodnak. Hát ide akar minket beléptetni Peti, és azt akarja, hogy oda kerüljünk, ahol az olaszok, a portugálok, vagy a görögök vannak. Másrészt az unióban itt is kettős mérce érvényesül. Annak idején a dánok és svédek és angolok – utóbbiak már nem nem tagok – simán kimaradhattak az euróból. De velünk, kis magyarokkal aláíratták, hogy be kell lépnünk az euróövezetbe, de szerencsére dátumot nem adtak hozzá. Ezt a mai magyar vezetés úgy értelmezi, mint a párhuzamosok találkozását a végtelenben. Tehát az euró bevezetése nemhogy nem aktuális, hanem maga a gondolat felvetése is életveszélyes. De ma egyáltalán nincsenek meg a feltételei az egésznek, és nem látom az esélyét annak sem, hogy 5 vagy 10 éven belül az euró bevezetése értelmezhető cél legyen.

Mire érti azt a kifejezést, hogy életveszélyes?

Ha most eurónk lenne, akkor kivennék a kezünkből azt a fegyvert, amit most Matolcsy György használ a gazdaság talpra állításához. Ha eurónk lenne, akkor most Frankfurtból várnánk a mannát, az Európai Központi Banknál kuncsorognánk. Hát, Márki-Zay ebbe a katyvaszba akar minket belevinni.

Fotó: Pesti TV/képernyőfotó