Pesti Srácok

GKI: mintegy 883 ezer lakás újulhat meg az év végéig

GKI: mintegy 883 ezer lakás újulhat meg az év végéig

A háztartások 5,9 százaléka biztosan, 16,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, amennyiben ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 883 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig - derül ki a GKI és a Masterplast közös januári felméréséből.

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak feltérképezésére. Idén januárban 1000 embert vontak be a reprezentatív kutatásba. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A közlemény szerint ez a szám az előző negyedévhez képest 61 ezerrel, az egy évvel korábbinál 245 ezerrel magasabb. A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások számában ugyan az elmúlt két évben visszaesések is előfordultak, de az emelkedés jelenti az alaptendenciát. Az elbizonytalanodások hátterében a megújuló járványhullámok is érezhetők. Kiemelték, a korszerűsítések és -felújítások gazdasági környezete kedvező. A bővülő jövedelmek, a gyermeket nevelő családok számára elérhető kormányzati támogatások ösztönzőleg hatnak, bár a jelenlegi szabályozás szerint a falusi csok 2022 június 30-ig, az otthon-felújítási program december 31-ig vehető igénybe.

A GKI szerint részben a hamarosan lejáró határidőkkel magyarázható, hogy erősödött a lakosság eltökéltsége. Egy évvel ezelőtt minden hetedik felújításon gondolkodó számolt be biztos elhatározásról, a mostani eredmények szerint már minden negyedik. Csakúgy, mint az előző felméréseknél a legerőteljesebb felújítási szándék most is a családi házak lakói körében érhető tetten (minden negyedik ház érintett lehet), míg a társasházak lakói némileg visszafogottabb terveket fogalmaztak meg: a panelben lakó családok 19, a tégla építésű lakásokban lakók 21 százaléka tartozhat bele ebbe a körbe.

A legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándékok most is a községekben vannak jelen, az ezekben élők csaknem 40 százaléka tervez nagyobb költést a következő egy évben. A potenciálisan érintettek aránya a kisvárosokban 23, Budapesten 22, a megyeszékhelyekben 20 százalék. Arra is rámutattak, hogy a 30 és 49 év közöttiek lehetnek a közeljövőben a legaktívabbak, az ilyen családfővel rendelkező háztartások csaknem harmada számolt be felújítási tervektől, míg a 18-29 és az 50-59 év közöttiek közül csak minden ötödik, az 59 év felettiek közül pedig minden hatodik.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.