Pesti Srácok

GKI: mintegy 883 ezer lakás újulhat meg az év végéig

GKI: mintegy 883 ezer lakás újulhat meg az év végéig

A háztartások 5,9 százaléka biztosan, 16,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, amennyiben ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 883 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig - derül ki a GKI és a Masterplast közös januári felméréséből.

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak feltérképezésére. Idén januárban 1000 embert vontak be a reprezentatív kutatásba. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A közlemény szerint ez a szám az előző negyedévhez képest 61 ezerrel, az egy évvel korábbinál 245 ezerrel magasabb. A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások számában ugyan az elmúlt két évben visszaesések is előfordultak, de az emelkedés jelenti az alaptendenciát. Az elbizonytalanodások hátterében a megújuló járványhullámok is érezhetők. Kiemelték, a korszerűsítések és -felújítások gazdasági környezete kedvező. A bővülő jövedelmek, a gyermeket nevelő családok számára elérhető kormányzati támogatások ösztönzőleg hatnak, bár a jelenlegi szabályozás szerint a falusi csok 2022 június 30-ig, az otthon-felújítási program december 31-ig vehető igénybe.

A GKI szerint részben a hamarosan lejáró határidőkkel magyarázható, hogy erősödött a lakosság eltökéltsége. Egy évvel ezelőtt minden hetedik felújításon gondolkodó számolt be biztos elhatározásról, a mostani eredmények szerint már minden negyedik. Csakúgy, mint az előző felméréseknél a legerőteljesebb felújítási szándék most is a családi házak lakói körében érhető tetten (minden negyedik ház érintett lehet), míg a társasházak lakói némileg visszafogottabb terveket fogalmaztak meg: a panelben lakó családok 19, a tégla építésű lakásokban lakók 21 százaléka tartozhat bele ebbe a körbe.

A legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándékok most is a községekben vannak jelen, az ezekben élők csaknem 40 százaléka tervez nagyobb költést a következő egy évben. A potenciálisan érintettek aránya a kisvárosokban 23, Budapesten 22, a megyeszékhelyekben 20 százalék. Arra is rámutattak, hogy a 30 és 49 év közöttiek lehetnek a közeljövőben a legaktívabbak, az ilyen családfővel rendelkező háztartások csaknem harmada számolt be felújítási tervektől, míg a 18-29 és az 50-59 év közöttiek közül csak minden ötödik, az 59 év felettiek közül pedig minden hatodik.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.