Csak az erős, hazai tulajdonú cégek garantálhatják a biztonságos élelmiszerellátást
Szijjártó Péter egy malomipari cég átadóján vett részt Tiszafüreden, ahol kijelentette, hogy erős hazai tulajdonú vállalatok szükségesek a biztonságos élelmiszerellátás garantálásához, amelynek kérdése a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború nyomán nemzetbiztonsági tényezővé vált.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ABO HOLDING Zrt. malomipari cég új üzemének átadásán hangsúlyozta, hogy a közelmúltban jelentkező nehézségek még inkább kiemelték az ellátásbiztonság fontosságát. Ugyanakkor aláhúzta, hogy bár a pandémia alatt a világ több pontján kialakultak ellátási problémák, Magyarországon nem történt ilyen.
Az újabb baj a nyakunkon tovább élezi az európai élelmiszerellátás-biztonság kérdését
– mutatott rá, hozzátéve, hogy Oroszország és Ukrajna a világ teljes gabonaexportjának tizenhat százalékát adja, míg utóbbi ország az Európai Unió negyedik legjelentősebb beszállítója. Leszögezte, hogy a jól működő élelmiszeripar, a minél nagyobb fokú önellátásra törekvés minden egyes ország számára létfontosságú kérdéssé vált. Reális célnak nevezte, hogy belátható időn belül nyolcvan százalékra növeljék a hazai tulajdon arányát a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban. A magyar tulajdonban lévő ABO HOLDING Zrt. gabona- és kukoricafeldolgozó telephelyén végrehajtott fejlesztés értéke négyszázmillió forint volt, amelyhez az állam kétszázmillió forint támogatást nyújtott, így biztosítva hatvan munkahely megőrzését. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a kormány jól döntött, amikor a válságra tekintettel előzetes bejelentési kötelezettséget vezetett be a gabonakivitelre.
A magyar emberek ellátásának biztonsága, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar működőképessége minden más szempontot felülír ebben a tekintetben
– mondta. Arról is beszámolt, hogy míg 2004 és 2010 között tizenhat százalékkal csökkent a magyar élelmiszeripar teljesítménye, 2010 és 2020 között huszonkilenc százalékkal nőtt. A szektor teljesítménye a krízis alatt, 2020-ban hét százalékkal, 2021-ben tizenhét százalékkal, az idei év első hónapjában harmincnégy százalékkal bővült. Mint közölte, az agrárexport volumene tíz év alatt nyolcvankét százalékkal emelkedett. A miniszter végül elmondta, hogy különböző forrásokból mintegy kilencezer milliárd forint fog jutni a magyar agráriumnak a következő években, ami triplája a korábban rendelkezésre álló összegnek. Hangsúlyozta, hogy a járvány alatt meghirdetett beruházásösztönzési rendszer keretében a legtöbb fejlesztést – százhatvannégyet – az élelmiszeripari ágazatban hajtották végre.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
