Szijjártó: a kormány a nemzeti érdekeknek megfelelően kezelte a válságokat
Szijjártó Péter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency, HIPA) rendezvényén, az Év befektetője díjak átadásakor köszönte meg a beruházó vállalatoknak, hogy a legnehezebb időben is a fejlesztést választották a leépítések helyett. A tárcavezető az eseményen kijelentette, hogy a kormány 2010 óta minden válságot a nemzeti érdekeknek megfelelően kezelt, minden kihívásra a nemzeti érdekeknek megfelelő választ adott.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az állami befektetésösztönzés jelentős mértékben ellensúlyozta a válság hatásait; Magyarország ezáltal az elmúlt években sem a munkanélküliséget, hanem a munkát finanszírozta; belföldön ma 4,7 millióan dolgoznak, vagyis többen, mint valaha, és egymillióval többen, mint 2010-ben. A miniszter kivételes eredménynek nevezte, hogy Magyarország annak ellenére döntött rekordokat tavaly, hogy a világgazdaság messze nem hagyta maga mögött a válságot; 1887 milliárd forinttal a beruházási, 119 milliárd euróval (negyvennégyezermilliárd forint) euróval pedig a kiviteli csúcs dőlt meg 2021-ben.
Magyarország ezzel a teljesítménnyel a világ harmincnegyedik legnagyobb exportőre, noha a lakossági világrangsorban csak a kilencvenötödik helyen áll. A gazdaság soha nem látott mértékben, 7,1 százalékkal bővült, miközben az EU-átlag 5,3 százalék
– hangsúlyozta. Szijjártó Péter nemcsak a járvány időszakát, hanem az elmúlt tizenkét évet is a válságok korszakának nevezte, és hangsúlyozta: Magyarország mindegyikből erősebben került ki, mint amilyen előtte volt.
A kormány, ha kellett, adót csökkentett pénzügyi válság idején, megvédte a határokat akkor, amikor az EU a betelepítési kvótarendszert szorgalmazta, a vakcinahiány közepette pedig nem csinált politikai kérdést abból, honnan érkezzen Magyarországra oltóanyag
– fogalmazott. A miniszter továbbra is Magyarország érdekeinek megfelelő döntéseket ígért, hangsúlyozva, hogy a politikai, gazdasági és energiabiztonságot továbbra is meg kell őrizni.
A kormány ennek megfelelően visszautasítja fegyverek szállítását Ukrajnába, és nem fogja hagyni ezután sem, hogy a magyar embereknek kelljen megfizetniük a háború árát
– szögezte le.
A HIPA vezérigazgatója megköszönte a rendezvényen megjelent csaknem kétszáz cégvezetőnek a befektetéseket, amelyek véleménye szerint jelentős mértékben ellensúlyozták a világjárvány gazdasági hatásait. Ésik Róbert nemcsak a beruházások összértéke, hanem az egy projektre jutó beruházási érték rekordja miatt is kiemelkedő évnek nevezte a tavalyit, hozzátéve, hogy a beruházásokhoz kétezerhétszáz belföldi beszállító csatlakozhatott. A kilátások 2022-ben is kedvezőek, hiszen Magyarország száznegyvenegy befektetői tárgyalással kezdte az évet, és míg tavaly nyolc projekt haladta meg a százmillió eurót, a most folyamatban levők közül huszonhét nagyobb értékű ennél. Ésik Róbert abban bízik, hogy a magyar gazdaság a háború ellenére sem veszti el a lendületét, és folytatódhatnak a megkezdett együttműködések a befektető vállalatokkal.
A rendezvényen hat vállalatnak adtak át díjakat a tavalyi eredményeiket értékelve.
- Az év legnagyobb volumenű zöldmezős beruházásáért az SK ON Hungary részesült elismerésben. A dél-koreai cég a Fejér megyei Iváncsán 681 milliárd forintból épít akkumulátorgyárat.
- Az év legnagyobb volumenű bővítéséért a Becton Dickinson Hungary Kft.-t díjazták. Az orvostechnológiai társaság kétszáztízmillió dolláros beruházással a kétszeresére bővíti a fecskendőgyártási kapacitását Tatabányán.
- Az év szolgáltatóközpont-beruházása díjat az EY Global Delivery Services Hungary kapta, amiért Budapesten hozza létre legújabb központját.
- Az év K+F beruházója az Ericsson Magyarország lett. A cég hárommilliárd forintból bővíti budapesti központját, ahol felhőalapú multimédia rendszereket fog fejleszteni.
- Az év ipari parkja elismerést a Debrecen – Déli Gazdasági Övezetnek ítélték.
- Az év magyar beszállítójának a Cascade Engineering Europe Kft.-t választották.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
