Pesti Srácok

Közel két százalékpontot emelt az alapkamaton a jegybank

Közel két százalékpontot emelt az alapkamaton a jegybank

Rendkívüli mértékű kamatemelésről döntött az MNB monetáris tanácsa kedden: 7,75 százalékra növelte a jegybanki alapkamatot. A lépés hatására a napközben 400-401 forint/eurós szintről azonnal a 397-es szintre erősödött a forint, majd negyed háromra visszatért a kereskedés 399 közelébe.

Az, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa megemelte az alapkamatot, várható és helyes lépés volt, hiszen a magas infláció ezt szükségessé tette. A mértéke, a 185 bázispont azonban kicsit több, mint amire a szakértők számítottak – mondta el a Mandinernek a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének a vezetője. Sebestyén Géza szerint a lépés hűteni fogja a magyar gazdaságot, a hitelkamat növekedése visszafogja a beruházásokat – bár a kamatstop ezt mérsékelni fogja –, a betéti kamatok emelkedése pedig megnöveli a megtakarításokat.

A közgazdász szerint hasonló módszerekkel próbálkoznak azok az európai országok is – többek között Lengyelország, Csehország, Románia –, amelyek nem váltották le a saját valutájukat, de a magyar jegybank sokkal aktívabb és bátrabb döntéseket hozott az elmúlt hónapokban ebben az ügyben.

PestiSracok facebook image

– mondta Sebestyén Géza.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.