Nagy sikert aratott Szijjártó Péter fórumbeszélgetése Berlinben a német–magyar gazdasági kapcsolatokról
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Berlinben, hétfőn kora este a német–magyar gazdasági kapcsolatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: erőteljes elköteleződést ígér. A tárcavezető prominens gazdasági szereplők részvételével beszélgetett egy fórumon a két ország beruházásairól. A német vállalatvezetőkkel tartott panelbeszélgetésen részt vett Palkovics László technológiai és ipari miniszter is, aki kiemelte, hogy a kormány „nagyon nem szereti” és csak kényszerűségből vezette be az úgynevezett extraprofitadókat, amelyek nem diszkriminálnak külföldi tulajdonú vállalatokat és a lehető leghamarabb megszűnnek. A fórumbeszélgetésen elhangzott gondolatok nagy sikert arattak a német hallgatóság körében.
Továbbra is Magyarországnak kell biztosítania a legversenyképesebb beruházási környezetet Európában
– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, Berlinben, egy német–magyar gazdasági fórumon, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök látogatása alkalmából rendeztek. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kormány az Európát fenyegető recesszió ellenére sem tesz le arról a céljáról, hogy megőrizze az Európa-szerte legversenyképesebb beruházási feltételeket a többi között az adózás területén, így változatlanul elutasítja a globális vállalati minimumadó tervét, amelynek megvalósítása azzal járna, hogy 6 százalékponttal emelni kellene a társasági adót.
A fórum német vállalatvezetőkkel tartott panelbeszélgetésén részt vett Palkovics László technológiai és ipari miniszter is, aki kiemelte, hogy a kormány "nagyon nem szereti" és csak kényszerűségből vezette be az úgynevezett extraprofitadókat, amelyek nem diszkriminálnak külföldi tulajdonú vállalatokat és a lehető leghamarabb megszűnnek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a német fővárosban ma azt mondta: Magyarország és Németország együttműködése „rendkívül fontos hazánk jövőbeli energiabiztonsága szempontjából”, a paksi atomerőmű bővítésében pedig több német vállalat is jelentős szerepet játszik majd.
Palkovics László pedig arról beszélt, hogy Magyarországon már hatezer német társaság találja meg a számításait, és 300 ezer család keresi meg a kenyerét olyan munkahelyeken, amelyek német cégekben vannak. Úgy fogalmazott: hazánk a világ ötödik leginkább high-tech országa, és exportteljesítmény terén is jóval előrébb áll, mint azt népessége indokolná. Magyarország emellett a világ 10 legnyitottabb gazdasága közé tartozik az export és a GDP aránya alapján, továbbá a tíz legkomplexebb ország egyike is a GDP összetettségét tekintve, vagyis számos ágazatra épül.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy hivatalba lépése óta sok minisztériumi munkatárstól vált meg, leginkább azért, mert eltérően gondolkodtak arról, mi a feladata a diplomáciai képviseletnek. Meggyőződése szerint a külpolitika és a gazdasági kapcsolatok erősítése, ezek együttese az, ami előre tudja vinni Magyarországot. Úgy fogalmazott: üzleti vállalkozásként tekintenek erre a területre; indoklása szerint ez is közrejátszott abban, hogy több tucatnyi kollégától megvált a minisztérium az elmúlt években. A Szijjártó Péter által elmondott külpolitikai és gazdasági iránymutatás nagy sikert aratott a fórum résztvevői körében.
Orbán Viktor: a kétoldalú együttműködés fundamentumait semmi nem tudja lerombolni
Mint arról részletesen beszámoltunk, gyümölcsöző megbeszélést folytatott Orbán Viktor is, aki Olaf Scholz német kancellárral találkozott Berlinben. A magyar miniszterelnök a német–magyar gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó fórumon egyebek mellett arról is beszélt, hogy ha Magyarország nem védi meg a határait, összeomolhat az egységes európai uniós belső piac. Hangoztatta, hogy mivel Magyarország nyitott ország, a határvédelem a gazdaságpolitikájának is része kell, hogy legyen. Kijelentette: a következő időszakban politikai biztonságra, energiabiztonságra és fizikai biztonságra is szükség van. A német vállalkozókhoz szólva hangoztatta: nincsen meglepetés a magyar gazdaságban, pontosan meg tudjuk mondani, hogy melyik szektorban milyen közép- és hosszútávú tervei vannak a kormánynak. Számos nagy német céggel most is érvényben vannak a megállapodások a távközlés, a digitalizáció, valamint a zöld energiára való átállás terén főként arról, hogy mely területeken tudnak bekapcsolódni a magyar modernizációs programba. Úgy vélte, hogy a magyar–német gazdasági együttműködésnek alapvetően nem gazdasági alapjai vannak, hanem kulturális természetűek. Mint fogalmazott, Magyarországon van egy "pozitív előítélet" Németország iránt, részben történelmi okokból, részben a német kulturális teljesítménynek köszönhetően. "A kétoldalú együttműködés fundamentumait semmiféle politikai kampány vagy esetenként felmerülő egyet nem értés gazdasági kérdésekben nem tudja lerombolni" – szögezte le.
