Pesti Srácok

Origo: kettős mérce alapján bírálja a kormányt a Bankszövetség

Origo: kettős mérce alapján bírálja a kormányt a Bankszövetség

Az Origón megjelent elemzés szerint kettős mércét alkalmaz bírálatánál a Bankszövetség, amely kifogásolja a kormány által immár a kis- és középvállalkozói körre is bevezetett kamatstop intézkedését, de nem veszi figyelembe, hogy a kormány nemcsak elvesz, de ad is a bankoknak.

A hazai bankok – azon túl, hogy hangsúlyozzák, hogy nekik is érdekük, hogy magánszemély vagy vállalati ügyfeleik fizetőképessége fennmaradjon, és teljesíteni tudják szerződéses kötelezettségeiket, fejlődni tudjanak –, úgy vélik, hogy a legutóbbi döntés jelenlegi formájában sem nem arányos, sem nem célirányos – emlékeztet az Origo. A portál emlékeztetett, hogy a kabinet döntése értelmében azon állami támogatással nem érintett vállalati forint hitelek kerülnek 2023. június 30-ig a kamatstopba, amelyek változó kamatozásúak. Nagyjából 60 ezer hazai kis- és középvállalkozás 100 ezer hitele lehet érintett, amelyek állománya 2000 milliárd forint körül lehet.

A kormány döntése az internetes lap szerint abból a szempontból célirányos, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az elmúlt hetek drasztikus jegybanki kamatemelései nyomán a mai adatok szerint immár 18–20 százalékos kamatot kellene fizetniük azon hitelük után, amelyet egy évvel ezelőtt még 3–5 százalékos szinten vettek fel. Ilyen mértékű drágulást normál piacon sem tud kigazdálkodni egy vállalkozás, nemhogy olyan piaci körülmények között, amit az infláció, a bérek és az energiaárak emelkedése jelent a cégeknek, az intézkedés így egész biztosan a rászorulókat éri majd el.

A kormány azzal, hogy a június 28-i 7,77 százalékos szinten húzta meg a leggyakoribb pénzpiaci kamathoz, a 3 havi Bubor-hoz kötött hitelek kamatbázisát – amin felül a bankok saját költségeiket és nyereségüket biztosító 1–2 százalékos kamatfelárat továbbra is felszámolhatnak –, lényegében megfelezte a kamatemelkedés terhét az ügyfelek és a bankok között; ez arányosnak mondható – mutatnak rá a cikkben.

PestiSracok facebook image

A cikk szerint a bankok jogosan mondják azt, hogy a kamatemelkedésről nem ők tehetnek, a piaci kamatszinteket a jegybank kamatpolitikája alakítja. A bankszövetségi közleményben ugyanakkor egyetlen pont sem bírálja a jegybank intézkedéseit – így a legutóbbi, az egynapos betét szintjét 18 százalékra emelő monetáris tanács döntést sem, holott az az 5 százalékos kamatemelés volt az, amely olyan szintre ugrasztotta a változó kamatozású hitelek árazását, amely a cégeknek már kigazdálkodhatatlan.

Az Origo szerint természetesen lehet bírálni bármilyen kormányzati döntést, de nem lehet kettős mércét alkalmazni. A bankok számára ugyanis a megemelkedett jegybanki kamatszint továbbra is stabil, ráadásul egyre komolyabb jövedelmet biztosít akkor is, ha – miként azt helyesen jelzik – ilyen piaci kamatszintek mellett a piaci hitelezés drasztikusan lelassul majd.

Forrás: Origo; Fotó: MTVA/Bizományosi/Balaton József

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.