Pesti Srácok

Kétszáz évre elegendő széntartalékon ül az ország

Kétszáz évre elegendő széntartalékon ül az ország

Kétszáz évre való széntartaléka van Magyarországnak, s valós igény esetén az aktuális termelési kapacitás akár néhány hónap alatt is jelentősen bővíthető – nyilatkozta a hazai lignittermelés növeléséért felelős miniszteri biztos, Riz Gábor a VG-nek. A politikus a lapnak arról is beszélt, hogy háború és az elhibázott brüsszeli szankciók Európa-szerte nagyon súlyos energiakrízist okoztak, és felborították a hagyományos energiaellátási rendszert, ezért újra fontos szerepet kapott a szén, mint biztonsággal elérhető energiahordozó.

A kormány nyáron ismertetett hétpontos energia-veszélyhelyzeti stratégiájának fontos része a lignitkitermelés lehető legnagyobb mértékű fokozása. A földgázellátás körüli bizonytalanság ugyanis idén ismét előtérbe helyezte a szén stratégiai szerepét, ami jelentős fordulat a korábbi évek energiapolitikai nézőpontjához képest.

– idézte fel a VG-nek nyilatkozva Riz Gábor.

Kifejtette: a szén erőműben történő elégetése az egyik legkörnyezetszennyezőbb technológia, ezért fokozatosan kiváltották gázzal, és – az egyre inkább elérhető technológiáknak megfelelően – a megújuló energiahordozók rendszerbe állítása is megindult. Így kapott egyre nagyobb szerepet a napenergia hasznosítása mellett a biomassza és a földhőt hasznosító geotermia.

– tette hozzá.

Mégis egyre fontosabb a szén!

A politikus arról is beszélt ma már csak néhány – elsősorban lignitet termelő – külszíni bánya működik az országban, ezek közül kiemelkedik a Mátrai Erőmű két bányatelke: Visonta és Bükkábrány.

– fejtette ki Riz Gábor magyarázatul arra, hogy a hagyományos erőforrások közül miért kapott újra jelentőséget a szén.

– árulta el a VG-nek Riz.

– hangsúlyozta.

Forrás: vg.hu; Fotó: MTI/Mónus Márton

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.