Az atomenergia európai jövője, avagy kinek az érdekét szolgálja az EU? – Interjú Toldi Ottóval (PS-videó!)
Feje tetejére állt a világ: a korábbi harcos nyugati zöld politika helyett egyre nagyobb teret nyer az atomenergia elfogadottsága. Belgium meghosszabbítaná több atomerőművének az üzemidejét, az Európai Unió szankcionálná az orosz Roszatomot, a lengyelek pedig kétes hírnévnek örvendő amerikai céggel együttműködve építenének saját erőművet. Ezekről a témákról beszélgettünk Toldi Ottóval, az MCC Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetőjével.
Korábban Nádori Teodóra jelentetett meg a Magyar Nemzetben egy cikket, amelyben leírja, hogy a Westinghouse amerikai vállalat már megpróbált piacot nyerni Európában, ezért üzemanyagot fejlesztett ki az orosz technológiát használó blokkokhoz, és ezt a cseh, szlovák, magyar és bolgár, majd utóbb az ukrán erőművekben igyekezett elhelyezni. Nem jött be, rengeteg műszaki hiba lépett fel. Ukrajna is lemondott az amerikai fűtőelemekről, azonban később politikai nyomásra mégis több működő blokkjában használni kezdte azokat. Toldi Ottó történelmi lépésnek nevezte a Westinghouse társulását a lengyel atomerőművek építésében, hiszen jelenleg az oroszok megkerülhetetlenül globális piacvezetők az atomenergetika területén. Paks 2 építésében szintén fontos szerepet játszik a Roszatom, viszont több nyugat-európai cég is részt vesz a projektben. Toldi Ottó szerint a beruházás meg fog valósulni, de lehet, hogy nem feltétlenül ebben a felállásban. Nem segít a dolgon Denisz Smihal ukrán kormányfő sem, aki a Reuters tudósítása szerint így nyilatkozott:
Arra számítunk, hogy a tizedik (uniós szankciócsomag) tartalmaz majd korlátozásokat az orosz nukleáris ipar, különösen a Roszatom ellen.
Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is hangsúlyozta,
A paksi atomerőmű bővítése nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági érdekünk.
A tárcavezető hozzátette: a jövőben azok az országok lesznek biztonságban, amelyek maguk tudják előállítani az általuk felhasznált energia jelentős részét. Kezdik felismerni ezt a tényt Nyugat-Európában is. Nemrég Belgium jelentette be, hogy 10 évvel meghosszabbítja több atomreaktorának üzemidejét. Toldi Ottó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
Az Európai Unióban viszonylag későn ismerték el, hogy az atomenergia fenntartható és klímabarát módja a villamosenergia-termelésnek.
A Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője fontosnak nevezte a belga állam részvételét is, amely nemrég több mint 50 százalékos részesedést szerzett az atomerőműveikben. Indoklása szerint ugyanis egy energetikai vészhelyzet közepén nem lehet kizárólag kereskedelmi alapon megítélni, hogy mi a legjobb a belga lakosságnak. Azt sem lehet megítélni, vajon hány szankciós csomagot fog bevezetni az Európai Unió Oroszországgal szemben, annak ellenére, hogy Ursula von der Leyen nyilatkozata szerint mintegy 30 milliárd köbméternyi gáz fog hiányozni az európai piacról. Szintén az orosz energiahordozóktól való függetlenedést szolgálja a REPowerEU program is; ezt a célt 2027-ig érné el az Európai Unió. Azonban a gondot a 2023-as év jelenti, ugyanis Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója szerint az EU-s számitásokkal ellentétben 60 milliárd köbméternyi gáz is hiányozhat a piacról. Toldi Ottó szerint
nincsen ennyi LNG-szállító tankerhajó, nincsen ennyi LNG-kikötő, nincsen ennyi LNG, tehát orosz gáz nélkül 2023 nem megúszható.
Az egyik megoldási opció az energiaimport-függőség csökkentése, hazánk ugyanis jelentős ásványkincs- és szénhidrogén-tartalékokkal rendelkezik. Valamint a megújuló energia használatán kívül vannak opciók, alternatív beszállítási lehetőségek is, ugyanis az Adriai-tenger felől van lehetőség LNG-t vásárolni. Kiépült az úgynevezett észak–déli földgázfolyosó, illetve a Fekete-tengeri készletek is elérhetők. Toldi Ottó úgy fogalmazott:
Van B tervünk, megvannak a saját forrásaink, tehát egyáltalán nem vagyunk fegyvertelenek.
További részletekért nézze meg videónkat, érdemes!
Vezető kép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
