Nagy Márton: év végére egyszámjegyű lehet az infláció, a gazdaság jövőre újra felpöröghet
Magyarország 1,5 százalékos GDP-bővüléssel elkerülheti idén a recessziót, az infláció pedig az év végére ismét egyszámjegyű lehet; 2024-ben már egyensúlyi pályán "kilőhet a magyar gazdaság", a növekedés elérheti a 4 százalékot – nyilatkozta a gazdaságfejlesztési miniszter a Mandiner hetilapnak.
Nagy Márton 2022-t az egyik legnehezebb évnek nevezte a rendszerváltás óta, hozzátéve, hogy "tudtunk alkalmazkodni", és a "most látható pályán haladva akár kellemes meglepetések" is érhetnek. A nehézségek között példaként említette az ország éves energiaimportját, amely tavaly a GDP arányában 10 százalékra ugrott az előző évi 4 százalékról az emelkedő energiaárak miatt, és 10 milliárd eurós kiadást jelentett.
Az idei növekedést a GDP 4 százalékát kitevő, 3000 milliárd forint értékű kamattámogatott hitelek segíthetik, mint a Széchenyi-hitelkártyaprogram, valamint a múlt héten bejelentett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram
– hangsúlyozta. Hozzátette: a GDP felhasználási oldalán az export és a beruházás, a termelési oldalon az ipar, a turizmus és a mezőgazdaság teljesíthet jól, míg idén a lakossági fogyasztás húzhatja vissza a növekedést.
Az inflációról a miniszter kiemelve, hogy az üzemanyagárstop kivezetése 0,5 százalékponttal, 25 százalék fölé tolhatja a januári inflációt, és február–március környékén az élelmiszerárak is tetőzhetnek. Onnan drasztikusan csökkenhet, és az év végére már ismét egyszámjegyű lehet az fogyasztói árak éves növekedési üteme. A fogyasztói árindex emelkedése mögött döntően külső tényezők, mint az energiaárak emelkedése játszott szerepet. A hazai okok között a forintárfolyamot, a jövedéki és népegészségügyi adó emelését valamint a bérnövekedést említette. Nagy Márton szerint, amennyiben gyorsan apad az infláció áprilisig, akkor minden esély megvan az élelmiszerárstop kivezetésére. Úgy vélte, hogy az üzletek legfeljebb 60–70 százalékban tudják áthárítani a kieső profitot, miközben az MNB számításai szerint 100 százalékban hárították át veszteségeiket a kiskereskedők.
A tárcavezető, aki korábban a jegybank alelnöki posztját töltötte be, a monetáris politika várható alakulásáról elmondta, hogy a jelenlegi effektív kamatszint (egynapos betétikamat) 18 százalékkal az egyik legmagasabb a világon, és csak olyan országok előzik meg Magyarországot, mint a háborúban álló Ukrajna, illetve Ghána, Szudán, Venezuela, Argentína és Zimbabwe.
A piac egy hónapon belül 50 bázispontos kamatcsökkentést áraz a hozamgörbe alapján, és amennyiben az év végére valóban egyszámjegyűre csökken az infláció, akkor az évre előretekintő kamatszint bőven 5 százalék feletti reálkamatot tartalmaz, jóval a kormány 1,5 százalékos GDP-prognózisa felett, amely gazdasági szempontjából nem indokolható
– hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy az energiaárak mérséklődése, a dollár gyengülése javította a feltörekvő országok finanszírozási feltételeit, és a januári devizakötvény-kibocsátás is igazolja, hogy az ország kockázati megítélése javult, amit tovább erősít, hogy rekordszintre, 42 milliárd euróra emelkedett a jegybank devizatartalékja január végére, és mindhárom hitelminősítő befektetési kategóriában tartotta az országot.
A Vodafone-ügyletről azt mondta, nemzeti érdek, hogy a kormány egy olyan stratégiai ágazatban, mint a távközlés is megvesse a lábát. A tranzakció értéke 600 milliárd forint volt, amelyet hitelből finanszíroztak. A Vodafone Magyarország Zrt. 51 százalékos tulajdonrészét a tőzsdén is jegyzett 4iG informatikai vállalat, 49 százalékát az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. szerezte meg 660 milliárd forintért.
Az euró bevezetésével kapcsolatban megjegyezte: egy felzárkózásban lévő ország nem adhatja fel az önálló monetáris politikát vagy a bankunióra gondolva az önálló pénzügyi felügyeletet.
A témára akkor érdemes visszatérni, ha az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson eléri az európai átlag 90 százalékát
– mondta, megjegyezve: Magyarország tavaly elérte a 79 százalékos szintet, és ezzel Görögországot és Portugáliát is megelőzte.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
