Pesti Srácok

Megduplázta nyereségét a Raiffeisen Bank tavaly

Megduplázta nyereségét a Raiffeisen Bank tavaly

A magyar Raiffeisen Bank Zrt. 72,1 milliárd forint konszolidált adózás utáni nyereséggel zárta a 2022-es évet, amely közel kétszerese az előző évi 36,7 milliárdos eredménynek - jelentette a pénzintézet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken. A társaság konszolidált éves beszámolója szerint a növekedést a magas kamatkörnyezet miatt megugró kamatbevételek magyarázzák, amit azonban részben ellensúlyoztak a bankszektorra kivetett extra adók. A nettó kamat- és osztalékbevétel az előző évinek a kétszeresére, 139,4 milliárd forintra emelkedett 2022-ben, amit a növekvő ügyfélállománnyal, a kedvező hozamkörnyezettel, valamint a javuló portfólióminőséggel indokoltak.

A nettó jutalékbevétel 27 százalékkal 73,34 milliárd forintra nőtt.

A magasabb bér és dologi kiadások 14 százalékkal emelték a működési költségeket, a 2021-es 56,7 milliárd forintról 64,6 milliárd forintra, valamint kétszeresére nőttek a betétbiztosítási díjak a Sberbank fizetésképtelensége miatt. A kockázati költségek az előző évhez képest 2 milliárd forinttal, 38 százalékkal, 7,4 milliárd forintra emelkedtek 2022-ben, a nem teljesítő hitelek aránya pedig 3,62 százalékra csökkent a 2021-es 4,7 százalékról.

A pénzintézet tavaly 25 milliárd forint bankadót és 17,6 milliárd forint extraprofit adót fizetett a költségvetésbe.

PestiSracok facebook image

Tavaly év végén a Raiffeisen csoport mérlegfőösszege 13 százalékos éves növekedést követően 4321 milliárd forinton állt. Az éves beszámoló szerint a hitelezési tevékenység tovább bővült az év folyamán, az ügyfélforrások növekedése a korábbi évek nagyságrendjéhez képest kisebb volt az inflációs és kamatkörnyezet miatt. A bruttó hitelállomány egy év alatt 20 százalékkal 1834 milliárd forintra nőtt, a lakossági és vállalati betétállomány 1 százalékkal 2909 milliárd forintra emelkedett. A társaság piaci részesedése a lakossági hitelpiacon 2022 végén 5,6 százalék volt.

A tőkearányos nyereség 2022-ben 20,3 százalékra emelkedett, a nettó kamatmarzs pedig 1,97 százalékról 3,47 százalékra nőtt. A privátbanki üzletág által kezelt vagyon 7 százalékkal 821 milliárd forintra emelkedett.

Forrás: MTI/ Fotó: opcioguru.com

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)