Pesti Srácok

Emberi jog lett a klímaváltozás elleni küzdelem?

Emberi jog lett a klímaváltozás elleni küzdelem?

Van-e a klímaváltozásból levezethető emberi jogsértésekkel kapcsolatban dolga az emberi társadalmaknak, és ha igen, mi az? Többek között ezt a kérdést tárgyalta Calum T. Nicholson, az MCC vendégkutatója és Benoît Mayer, a Hongkongi Egyetem docense, francia jogtudós a Danube Institute 2023. április 5-ei rendezvényén. Mayer szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenység okozta szén-dioxid kibocsátás között vitathatatlan a kapcsolat, de a teendők jóval kevésbé egyértelműek, azok kapcsán több teret kellene biztosítani a kiegyensúlyozott vitának.

A szakember szerint két irányban folyik a klímaváltozás elleni küzdelem: a társadalmak egyfelől igyekeznek alkalmazkodni hozzá, másfelől igyekeznek mérsékelni a kibocsátások csökkentésével. A mérséklés általános, globális feladat, míg a hozzá való alkalmazkodás lokális, az emberek helyi közösségeit érinti. De hogyan kellene mindennek tükröződnie az állami törvényhozásban? Különösen a klímaváltozás mérséklésénél nehéz ez a kérdés, hiszen az nem egyértelműen kötődik a helyi, állami feladatokhoz, lévén, hogy a klíma felmelegedése globális mértékű.

Ettől függetlenül számos aktivista gondolja úgy, hogy az állam felelősséget kell, hogy viseljen a globális felmelegedéssel kapcsolatban, amit azzal támasztanak alá, hogy a klímaváltozás hatással van az emberi jogokra. Jogi érvelésük szerint a klímaváltozás sérti az emberek élethez való jogát. Azt azonban általában már elfelejtik számításba venni, hogy a klímaváltozás elleni harcnak is vannak olyan költségei, amelyek hátrányosan érintik az emberek jogait - sok más társadalmilag fontos szolgáltatásra nem jut például költségvetési keret, ha mindent a klímaharcra költenek.

Az aktivista szemlélet ezt egyszerűen nem veszi figyelembe, nem enged teret megfelelő, kritikus tudományos gondolkodásnak. Sokan úgy tesznek, mintha a fizika és közgazdaság tudományai egyértelműen mutatnák az irányt, hogy mit kell tenni a klímaváltozással kapcsolatban. Ez azonban téves hozzáállás, mert a tudományra való hivatkozással nem spórolható meg a megfelelő költség-haszon elemzésen alapuló felelős politikai döntéshozatal.

PestiSracok facebook image

Calum T. Nicholson kérdésre válaszolva elmondta: a klímaváltozás áldozatai léteznek és valóban a melegedő klíma okozza nehéz helyzetüket, például Afrika Száhel-övezetében, de erre nem feltétlenül csak a klímaváltozás csökkentésére fordított újabb nagy összegű kiadások jelentik a megoldást, a társadalmak jobb adaptációs képességeit is fejleszteni kell. Sok esetben egy adott külső probléma csak akkor igazán probléma, hogyha egy társadalom nincsen rá felkészülve, mert belső rendszerei ezt nem teszik lehetővé.

Forrás: Danube Institute; Fotó: MTI/AP/Michael Probst

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.