Pesti Srácok

Kínaiak, oroszok, izraeliek és ukránok vették tavaly a legtöbb ingatlant Magyarországon

Kínaiak, oroszok, izraeliek és ukránok vették tavaly a legtöbb ingatlant Magyarországon

Kínai vevőkhöz kötődik a legtöbb tavalyi ingatlanszerzési engedélykérelem Magyarországon, a dobogó második fokán az oroszok állnak, mögöttük az izraeliek és ukránok zárták az élbolyt tavaly. Összességében hét százalékkal csökkent a külföldi állampolgárok jelenléte a magyar ingatlanpiacon 2022-ben a Miniszterelnökség hivatalos statisztikája szerint – számol be a világgazdasag.hu. A külföldi ingatlanbefektetők inkább számosságukban változtak az elmúlt években, referenciájukat és összetételüket illetően kevésbé – értékelte a nemrég közzétett hivatalos statisztikát Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője a Világgazdaságnak.

A portál azt írja, hogy a tavaly kirobbant háborúval érintett nemzetiségek közül mind az orosz, mind az ukrán vásárlók aránya emelkedett az előző év adataihoz képest, az utóbbiaké közel 2,5 százalékkal, így az ukrán lett a negyedik legtöbb magyar ingatlant szerző külföldi népcsoport 2022-ben. A listát változatlanul a kínaiak vezetik a többiektől messze elszakadva, tavaly 775 ingatlan megvásárlásával; a második helyre 192 engedélykérelemmel az oroszok, 182-vel az izraeliek iratkoztak fel. Ukrán állampolgárok 166 ingatlanszerzési eljárást indítottak.

Az orosz–ukrán háborús konfliktus óta nagyobb figyelem hárul a két nemzetiség ingatlanvásárlásaira, igaz, előtte is engedélyköteles volt az ingatlanszerzési szándékuk, hiszen EU-n kívülről érkező vásárlóknak számítanak. A háború azonban nem lehetetlenítette el az ő ingatlanszerzésüket sem, de azt esetükben tudni kell, hogy akár vevői, akár eladói oldalon állnak a tranzakcióban, hosszabb időtartamra érdemes készülni az engedélyezési eljárásban adminisztrációs okok miatt – véli Benedikt.

Tavaly összesen 2524 esetben, az előző évinél 7 százalékkal kevesebben nyújtottak be ingatlanvásárlási kérelmet Magyarországon, tehát némileg mérséklődött a külföldi befektetői jelenlét. Engedély nélkül csak az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint Svájc állampolgárai szerezhetnek ingatlant hazánkban. A körükben szükséges kormányhivatali engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál lehet kérelmezni.

PestiSracok facebook image

Miért van kevesebb külföldi vevő?

A külföldiek esetében látható tranzakciószám-csökkenés nem egyedi, összességében is csökkent az eladott lakások száma, és ez a tendencia idén is folytatódik. A Duna House becslése szerint a tavaly átalakult ingatlanpiacon csupán kevéssel több, mint 125 ezer tranzakció realizálódott itthon. Mindezek ellenére elmaradt a sokak által várt áresés, 2022 utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest mindössze 2,2 százalékos mérséklődést mutat a hivatalos árstatisztika.

– jelezte a szakértő.

Külföldiek magyarországi ingatlanszerzési eljárásainak száma (kivéve mező- és erdőgazdasági területek) 2022-ben

Az ingatlanszerzési kérelmek többsége, csaknem háromnegyede fővárosi házra vagy lakásra vonatkozott. A külföldiek körében a legkedveltebb a belváros, ezen túl a XIII. kerület és elsősorban a kínaiak körében a X. kerület. A legaktívabbak a magyar ingatlanpiacon az unión kívüliek körében változatlanul a kínai nemzetiségű ingatlanvásárlók, bár az arányuk a 2021-es 36,3 százalékról 31,5 százalékra csökkent tavaly.

A teljes cikk ITT érhető el.

Forrás: vg.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.