Pesti Srácok

OTP Ingatlanpont: 2013 óta csaknem a négyszeresére nőtt az átlagos négyzetméterár Budapesten

OTP Ingatlanpont: 2013 óta csaknem a négyszeresére nőtt az átlagos négyzetméterár Budapesten

A fővárosban 2013 óta csaknem megnégyszereződött az átlagos négyzetméterár, ami az akkori 234 ezer forintról 2022-re 871 ezer forintra nőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) forgalmi adatai szerint – közölte az OTP Ingatlanpont csütörtökön az MTI-vel.

A legmagasabb átlagos négyzetméterárral változatlanul ugyanabban a négy kerületben lehet találkozni: az I., II., V. és a XII. kerületben, de míg tíz éve elegendő volt a 300 ezer forintot meghaladó négyzetméterár a listavezetéshez, addig tavaly már egymillió forint felett volt az átlagos árszint az élmezőnyben. A lista első helyén 1,265 millió forintos átlagos négyzetméterárral az V. kerület áll, amit 1,124 millió, 1,117 millió, illetve 1,044 millió forintos fajlagos árral az I., II., és a XII., kerület követ. A lista utolsó helyén 549 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a XXIII. kerület szerepel. A közlemény szerint az elmúlt tíz évben a legnagyobb árnövekedés Rákospalotán, Kőbányán és Újpesten volt tapasztalható, ahol 338, 323, illetve 319 százalékkal nőttek az átlagos négyzetméterárak.

Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a közleményben kifejtette: a piac most nem mutat olyan irányt, amely egyértelműen jelezné, hogy mely fővárosi kerületek lehetnek a következő időszak nyertesei. Valószínűsíthető, hogy az energetikai korszerűség, illetve az üzemeltetés költségessége még jó ideig fontos szempont lesz az otthonkeresők szemében, ez pedig vonzóbbá teheti az olyan városrészeket, ahol több az újépítésű, illetve energetikailag is felújított vagy újszerű lakás.

A 2011-ben alapított OTP Ingatlanpont az OTP Csoport tagja. Az ingatlanközvetítő hálózat országszerte csaknem 90 irodával rendelkezik és több mint 800 tanácsadója segíti az ingatlanok értékesítését.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Getty Images

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)