Elképesztő szintre emelkedett az USA államadóssága

Geopolitikai átrendeződés

Így például Kína állománya 14 éves mélypontra esett, 835 milliárd dollárra. Angolszász kommentárok ezt hajlamosak a kínai gazdaság lassulásának és a jüan védelme érdekében végrehajtott intervencióknak betudni, míg a kínai elemzések a tudatos geopolitikai döntést hangsúlyozzák. Szaúd-Arábia állománya hatéves mélypontot mutat 108 milliárd dollárral. Ez szinte komikusan alacsony összeg az olajkirályság bevételeinek tükrében: Rijád csak 2022-ben ötszázmilliárd bevételt ért el az olajeladásokon. Oroszország – feltehetően a háborús készülődés részeként – nagyrészt már 2018-ban leépítette addig jelentős amerikai államkötvény-állományát, tanulva a 2014-ben, a Krím megszállása utáni első szankciókból – emlékeztet az elemzés.

Az Egyesült Államok szövetségesei viszont régóta építik egyre növekvő állományaikat, fokozva a „blokkosodást”: a kanadai, tajvani és európai vásárlások eddig ellensúlyozták a kieső keresletet. Amerika első számú nemzetállam kötvényvásárlója azonban változatlanul Japán. Ezért is figyeli a piac árgus szemekkel a japán jegybank közelmúltban bejelentett monetáris szigorítását, hiszen a következmények – a hatalmas, ezermilliárd dollár feletti összeget kezelő japán nyugdíjalapok befektetési döntései – könnyen kihathatnak az egész globális pénzpiac működésére. Érdekesség, hogy – a háború előtt még elenyésző – ukrán állomány 22 milliárd dollárra szaladt fel, ami szintén az új geopolitikai valóság lecsapódása a kötvénypiacokon.

A gazdaságkutató alapítvány szerint ezek az átrendeződések hosszú távon jelentős következményekkel járhatnak az Egyesült Államok finanszírozására nézve, hiszen míg a 2008/2009-es pénzügyi válság okozta recesszióban a külföldi vásárlók a frissen nyomtatott amerikai államkötvények felét (!) felvásárolták – azaz hozzájárultak az amerikai költségvetés és piacok stabilizálásához – mostanra viszont a teljes állampapír-állomány negyede van csak külföldi kézben. A kötvények döntő többsége amerikai befektetők és a Fed tulajdonában van. Úgy tűnik, a külföldi vásárlók nem tudnak vagy nem akarnak lépést tartani az amerikai államadósság fenntarthatatlan növekedésével. A potenciális külföldi „tartalék befektetők” száma tehát egyre kisebb, és területileg is egyre koncentráltabbak. Jóhiszemű megfogalmazásban: az amerikai államadósság külföldi kitettsége csökkent. Rosszhiszemű megfogalmazásban: Washington egyre inkább a saját – és szövetségesei – kockázatára költekezik.

Drámai szinteken az Egyesült Államok államadóssága

Az 1990-ben még mindössze háromezermilliárd dolláros államadósság a pénzügyi válság végére (2010) 14 ezermilliárd dollárra szökött fel. A 2019-ben, Trump elnökségének végére már 23 ezermilliárd dolláros adósság pedig a Covid-válság kivédésére fordított magas állami költekezéscsomagok után mára 33 ezermilliárd dollárt tesz ki. Mindez békeidőben történik. Mi lesz, ha Amerika új háborúba, vagy akár csak tartós recesszióba keveredik?

A növekvő államadósság, valamint a szintén rendkívül magas szinteken beragadt államháztartási hiányok egyenes következménye, hogy az amerikai államkincstár lázasan kénytelen kibocsátani az egyre nagyobb névértékű új állampapírokat. Ám itt a bökkenő: az elmúlt két évtizedben az államadósság nullaközeli kamatok mellett háromszorozódott meg, azaz a kibocsátott állampapírok hozama is rendkívül alacsony volt, ezáltal a törlesztésük sem okozott nehézséget.

Az Egyesült Államok tehát – jelentős gazdaságpolitikai fordulat, azaz mély és példátlan kiadáscsökkentések hiányában – klasszikus adósságspirál felé halad, amikor egyre drágábban kell egyre növekvő adósságot finanszírozni. Márpedig nehéz érdemi költségvetési szigorításokat elképzelni: közelednek a 2024-es amerikai választások, prioritás lett a minél gyorsabb és rendkívül költséges zöldátállás, egyre mélyül a kínai–amerikai szembenállás, és az általa gerjesztett geopolitikai, ipari és fegyverkezési verseny. Az utóbbi, tehát a kínai–amerikai szembenállás önmagában is nagy nyomást fog jelenteni az amerikai államadósságra. Biden elnök nemrég például elrendelte az amerikai hadiflotta méretének jelentős növelését, miközben az amerikai államadósság kamatkiadásai – Amerika modern történetében először – meghaladják a védelmi kiadásokat.

Sérülékeny bankrendszer

Az elemzés végül megjegyzi: ha egy bankrendszer tele van nullaközeli kamatok körül vásárolt kötvényekkel, miközben a kamat- és hozamszintek folyamatosan emelkednek, a negatív következmények gyorsan átterjednek a bankokra és a bankok befektetőire is. Az emelkedő kamatszint ráadásul megdrágítja a bankok saját finanszírozását, a pénzügyi veszteségek pedig csökkentik a befektetők képességét a kockázatvállalásra.

A bajba kerülő bankok első fecskéit láttuk tavasszal, amikor több amerikai közepes pénzintézet váratlanul összeomlott, a piac pedig pánikolni kezdett. Márpedig, ha az amerikai bankok tovább gyengülnek, és néhányat „bármi áron” meg kell majd menteni, az maga után vonja az Egyesült Államok – a jelenleg „kockázatmentesként” kezelt adós – és az amerikai bankok adósságbesorolásának leminősítését is. Ez a megugró hozamok miatt súlyos pénzügyi veszteségeket okozna minden dollárkötvény tulajdonosának. Ha viszont a Fed, látva a veszélyt, irányt változtat és kamatcsökkentésekbe kezd, akkor a dollár és az infláció stabilitása kerül veszélybe.