Pesti Srácok

Változatlanul hagyta az irányadó kamatot a Fed

Változatlanul hagyta az irányadó kamatot a Fed

Nem változtatott az irányadó kamat célsávján az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) szerdán. A döntés megfelelt a várakozásoknak. A célsáv a második egymást követő alkalommal maradt 5,25–5,50 százalékon.

A Federal Reserve kétnapos ülését követő sajtótájékoztatón Jerome Powell elnök a döntést befolyásoló tényezők közül kiemelte: az infláció ugyan csökken, de változatlanul jóval meghaladja a célnak tekintett 2 százalékot. Kitért még a változatlanul élénk munkaerőpiacra, valamint az erős gazdasági növekedésre is. A GDP-növekedéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy sok elemző várja annak mérséklődését, de hozzátette, hogy a gazdaság egyelőre "meglepően ellenállónak bizonyul" a különböző piaci hatásokkal szemben. Jerome Powell ugyanakkor elismerte, hogy az amerikai emberek pénzügyi körülményei romlottak a magas kamatkörnyezet miatt, hiszen a hitelköltségek emelkedtek, a lakáspiac pedig gyakorlatilag befagyott.

A jövővel kapcsolatban kijelentette, hogy most nem esett szó a decemberi kamatdöntő ülésről, de "két alkalommal történt szinten tartás után nehéz újra emelni az irányadó kamatszinten". Ezzel együtt arról is beszélt, hogy még nem érték el azt a pontot sem, amikor további kamatemelés nélkül az infláció visszalendíthető lenne a 2 százalékos szint felé. A Fed-elnök a tájékoztatón a kamatdöntést befolyásoló tényezők között említette a július óta másfél évtizede nem látott magasságba emelkedett amerikai államkötvényhozamokat is.

Elemzői vélemények szerint a Fed a jövő év első hónapjaiban is az 5,25–5,5 százalék közötti sávban tarthatja az irányadó kamatszintet.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.