Pesti Srácok

Eddig Heves megyében a legaktívabbak a választók, Budapesten még várat magára a roham

Eddig Heves megyében a legaktívabbak a választók, Budapesten még várat magára a roham

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap délelőtt tizenegyig a szavazásra jogosultak 18,25 százaléka (1 464 602 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A megyék közül Hevesben voltak a legaktívabbak a szavazópolgárok, ott csaknem a jogosultak huszonegy százaléka adta le délelőtt a voksát. Budapesten tizenegyig a választók 17,48 százaléka szavazott.

A fővárosban a szavazók 17,48 százaléka, 239 057 választópolgár adta le szavazatát tizenegyig, a megyék közül a részvételi arány akkor Heves megyében volt a legmagasabb, 20,96 százalék, ami 51 045 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 16,64 százalék, 72 073 szavazó. Az 1998-as önkormányzati választáson 15,51 százalék, a 2002-es választáson 17,91 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 18,53 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 16,31 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 16,50 százalék voksolt 11 óráig. Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok délután egy után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap délelőtt tizenegy óráig a szavazásra jogosultak 18,25 százaléka járult az urnákhoz az NVI adatai szerint. A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:

Baranya megye 19,35 százalék 60 340 szavazó
Bács-Kiskun megye 17,23 százalék 73 035 szavazó
Békés megye 20,03 százalék 57 490 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 18,96 százalék 100 950 szavazó
Csongrád megye 20,69 százalék 69 485 szavazó
Fejér megye 18,81 százalék 65 052 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 17,32 százalék 64 183 szavazó
Hajdú-Bihar megye 16,64 százalék 72 073 szavazó
Heves megye 20,96 százalék 51 045 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 18,9 százalék 57 858 szavazó
Komárom-Esztergom megye 16,77 százalék 41 794 szavazó
Nógrád megye 20,18 százalék 32 056 szavazó
Pest megye 17,21 százalék 178 218 szavazó
Somogy megye 20,12 százalék 52 164 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 17,97 százalék 81 434 szavazó
Tolna megye 19,71 százalék 36 289 szavazó
Vas megye 18,59 százalék 38 815 szavazó
Veszprém megye 18,48 százalék 53 095 szavazó
Zala megye 17,38 százalék 40 169 szavazó

PestiSracok facebook image

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap délelőtt tizenegy óráig a szavazásra jogosultak 17,48 százaléka adta le szavazatát a fővárosban az NVI adatai szerint. Budapesten a reggel hét órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 367 ezer választópolgárból 0,92 százalék, 12 555 választó adta le szavazatát. Délelőtt kilenc órára már a jogosultak 5,72 százaléka (78 257 választó), tizenegy órára a jogosultak 17,48 százaléka (239 057 választó) járult az urnákhoz.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.