Borítékolni lehetett, hogy a tavaly áprilisi konszolidációt egy újabb követi majd – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Azt mondja, teljesen logikus, hogy így alakult, miután a kormány hosszú éveken keresztül nem emelte meg a kórházi beavatkozások finanszírozását. Gyakorlatilag 2007 óta egészen idén szeptemberig nem változott a HBCS (homogén betegcsoportok), az elszámolható szolgáltatások ellentételezése. Ősszel emelték meg az alapdíjat a korábbi 150 ezerről 180 ezer forintra. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy a szocialista kormányzás alatt 2-300 milliárddal csökkent az egészségbiztosítási alap összege, illetve a második Gyurcsány-kormány idején az egészségügy költségeit állandóan a központi költségvetésből kellett kipótolni.
A 2012 és 2013-as esztendőkben volt egy durván 66-70 milliárdos forrásbevonás az egészségügyi ágazatba, melyet beépítettek az alapdíjba, de az összeg a bérek emelésére ment el, a dologi kiadásokra nem jutott többletforrás – mondta el a PestiSrácok.hu érdeklődésére Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász. Mindeközben pedig elindultak a kórházfejlesztések, amelyek folyamatos többletkiadást jelentenek a kórházak számára, legalábbis a működtetés szempontjából. A korszerű berendezéseknek és eszközöknek nemcsak a beszerzése kerül sokba, a működtetés, karbantartás is rengeteg pénzt emészt fel. Sinkó Eszter szerint utóbbival az egészségügyi kormányzat nem kalkulál, pedig általánosságban elmondható, hogy egy drága gép beszerzése után, rövid időn belül szinte újra ki kell fizetni az árát.
Pár példa a sok közül. Egy CT berendezés egy-egy specializált darabja akár 200-300 millió forintba is kerülhet, és erre jön rá a szerviz költség, amely szintén nagyon drága. A sugárterápiás eszközök karbantartása, akár a beszerzési ár 10-20 százaléka is lehet. Ergo a kórházaknak 5-10 év alatt újra ki kell fizetniük a gép árát, szervizköltség címén.
– sorolja Sinkó Eszter a felmerülő költségeket. A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy megváltozott az orvosi technológia is, ami szintén tovább srófolta a kiadásokat. Ugyanaz az alhasi beavatkozás sokkal többe kerül, amióta laparoszkópos technikával végzik. De egy új gyógyszer bevezetése is rendszerint áremelést okoz, ehhez képest a kórházi szolgáltatások térítési díjai nem változtak – tette hozzá.
Sok összetevőből áll a kórházi adósság
A rendszer mai finanszírozásából következik, hogy hiányok keletkeznek, az állam ugyanis nem számol azokkal a pluszköltségekkel, amelyek az ellátásból és annak szabályozásából adódnak: így például a kormány határozza meg a minimumfeltételeket, amely összefoglalja azokat a paramétereket, hogyan lehet egy kórházat, illetve egy osztályt üzemeltetni Magyarországon. Ilyen például az, amikor meghatározzák az orvosok, nővérek számát és az ágyak mennyiségét, illetve az eszközpark nagyságát. A rendelet azt is előírja, milyen szakvizsgával kell rendelkeznie az orvosnak, továbbá, hogy a gyógyítást milyen szakmai eljárási rend alapján kell végezni. Meg kell felelni a területi ellátási kötelezettségnek is. Minden kórház esetében megvan, hogy mely területről érkező betegeket kell ellátnia. Ennek együtteséből kijön egy ár, amennyibe a páciens teljes ellátása kerül. Ezt az összeget azonban a kormány nem ellentételezi, mondja Sinkó Eszter, hozzátéve, hogy ha egy beteg ellátása 210 ezer forintba kerül, akkor ebből a kormány 180 ezret fizet ki.
Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy idén szeptemberben emelték meg a kórházi fekvőbeteg ellátási díját 150 ezerről 180 ezer forintra. Ez az úgynevezett esetátalány alapdíj, amelyet az ellátás, illetve beavatkozás fajtájától függően szoroznak meg súlyszámokkal, és a végeredményéből jön ki a beteg kórházi ellátásnak díja. A szülés – szorzója 0,6 – 108 ezer forintba kerül, míg egy nyitott szívműtét – szorzója 10-20 közötti súlyszám is lehet – 1,8-3,6 millió forint.
Szerinte a kormánynak országos átlagköltséget kellene finanszíroznia, de nem fizeti ki azt (sem). Az általánossá vált humánerőforrás hiány még tovább emeli a kórházak költségeit. Ennek a faktornak a hatását az intézmények úgy próbálják csökkenteni, hogy a hiányszakmákban kipótolják az állam biztosította fizetéseket, a kormányzat eddigi béremelései nem állították meg ugyanis a szakemberek elvándorlását.
Megállítható az orvoselvándorlás?
A kórházigazgatóktól érkezett információk alapján annak ellenére nem állt meg az elvándorlás, hogy idén jelentősebb többletforrás érkezett az intézményekhez, utalt a szakember a 107 ezer forintos orvosi béremelésre, amit jövőre tovább emelnek.
A két emelés együtt már egy tetemesebb összeg lesz, de mivel az ellátórendszer szétcsúszott, belső tartása, integritása elveszett, attól tartok, hogy már késő lesz. A külföldre ment szakembereket biztosan nem fogja hazahozni, és kérdéses az is, hogy itt tudja-e tartani az itthon maradtakat.
– mondja Sinkó Eszter.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Érdemes azt is leszögezni,hogy elmúlt 25 év legnagyobb béremelését hajtja végre a regnáló kormány. Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériuménak parlamenti államtitkára a PestiSrácok.hu-nak korábban elmondta, évről évre infláció fölötti összeggel nőtt az egészségbiztosítási alap összege, úgy hogy a szocialista kormány előtte 2-300 milliárddal csökkentette az egészségbiztosítási alap összegét, és még a 13. havi fizetést is elvette az orvosoktól és ápolóktól. A kereszténydemokrata politikus kiemelte, az egészségbiztosítási alap összege a 2010-es kormányváltás idejében 1500 milliárd alatt volt, 2017-ben pedig 2000 milliárd fölé nő, ezzel átlépi a lélektani határt.
Két éve talán még visszafordítható lett volna a folyamat
Ma már úgy tűnik, nagyon nehéz bármin is változtatni, annyira befeszült a rendszert, annyira túlterheltek a dolgozók. Az egészségügyi közgazdász örülne annak, ha minden jól menne a források bevonásával, de a szakember borúlátó, mert a humánerőforrás krízis miatt mára szinte semmilyen eszköz nem maradt a kórházigazgatók kezében a számonkérésre, a szakmai követelmények betartatására. Mindeközben a külföldi kereslet nem csökkent az egészségügyi dolgozók iránt, ráadásul a magánegészségügy is beindult idehaza. Hogy jól lehessen érteni a problémák mélységét, érdemes felfigyelni arra, hogy a háziorvosok, akik az elmúlt időszak relatíve legnagyobb haszonélvezői, hiszen 40-50 százalékkal emelkedtek a praxisbevételeik, ennek ellenére a kormány nem tudja náluk elérni, hogy a szabályok szerint frissítsék a megújuló törzskartont. Csak plusz pénzért, vagy újabb munkaerő bevonásával lennének hajlandóak rá, pedig elvileg harminc percnél nem több kitölteni az új, betegek releváns adatait tartalmazó dokumentumot. Hasonló hangulat uralkodik a kórházakban is. Ezért kellett volna két évvel ezelőtt beletenni a jövőre esedékes kétszázmilliárd forintot az egészségügyi rendszerbe – állította Sinkó. Két éve sok mindent megmenthetett volna, de még tavaly is, a mostani helyzethez képest, könnyebb lett volna. Nagy kérdés, hogy 2017-ben képes lesz-e ez az összeg megfordítani a jelenlegi negatív tendenciákat, fogalmaz a jövőt illetően az egészségügyi közgazdász.
Emlékezetes, a kormány eddig 300 milliárdot fordított az egészségügyi dolgozók béremelésére. 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben kb. 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben. A két év alatt a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt. A megállapodás alapján a béremelés tovább folytatódik. Az egészségügyi szakdolgozók, ápolók esetében 2016 és 2019 között négy lépésben fog megvalósulni a béremelés. Összesen 65 százalékos béremelési program valósul meg a következő ütemben: a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók bruttó alapbére idén szeptembertől átlagosan 26,5 százalékkal emelkedett, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018.majd 2019. novembertől 8-8 százalékkal nő. Jövő év végig 100 milliárdot fordít a kormány a béremelésekre, amely összesen mintegy 78 ezer dolgozót érint.
Lesz még konszolidáció?
Igen. A közgazdász biztos benne, hogy jövőre is várható a kórházak eladósodása, mert továbbra is csak a bérek emelkedését finanszírozza az állam, a dologi kiadások növekedését, a fenntartás illetve az ellátás javítása érdekében tett lépések költségét nem. Ennél már csak az lenne nagyobb baj, ha ahogy tavaly, úgy most is közölnék a kórházigazgatókkal, hogy nem csinálhatnak adósságot, fűzi hozzá. Annak kárát ugyanis a betegek látnák. Sinkó Eszter egyébként nem gondolja, hogy nincs a rendszerben kórházi szinten pazarlás, de ennek a mértéke szerinte sokkal kisebb, mint amennyire alul van finanszírozva a rendszer.
Lehet azt kutatni, hogy hol, milyen hibákat követnek el a kórházak, és esetenként milyen aránytalan beszerzéseik vannak, de ennek az összköltségi hatása még mindig sokkal kisebb, mint amennyivel kevesebb támogatást kapnak az intézmények az indokoltnál. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (AEEK) arra kellene összpontosítania a figyelmét, hogy felállítsa az elvárásokat a kórházak felé és megteremtse a kívánatos teljesítménnyel arányos finanszírozás esélyét az OEP-pel történő együttműködésben.
Fotó: MTI/Varga György
Két tűz között az intézményvezetők
Érdekes kettősségben vannak a kórházigazgatók. Egyrészt kritériumok híján nem kérik rajtuk számon, hogy milyen színvonalon vezetik intézményüket. Másrészt teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert bármilyen, nyilvánosság előtt lecsapódó baj van, őket veszik elő először, akkor is, amikor rendszer szintű hiba következtében előálló krízisről van szó.
Nem ért mindennel egyet
Sinkó Eszter nem ért egyet a modellel. Magyarázata szerint a hatásköröktől teljesen megfosztott igazgatók beavatkozásának hiánya miatt még hosszabbá válna a döntések útja. Jelenleg ugyanis bizonyos értékhatárig a kórházigazgatók jogosultak eszközbeszerzésekre, és még munkáltatói jogaik is megvannak, de a kancellária rendszer bevezetésével kevés mozgásterük maradna. Sinkó Eszter szerint, ha ezt most meglépte volna a kormány, az később sok bosszúságot okozott volna. A szakember szerint Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt láthatóan az bosszantja, hogy novemberben a kormány 45 milliárd forintot adott adósságkonszolidációra, miközben a kórházak folyószámláján ott virított 18 milliárd forint. Csakhogy – mondják a kórházak – ezek a pénzek nélkül nem tudnák évközben lefolytatni a szükséges eljárásokat, vagy már eljárás alá vont összegek is ott vannak, hiszen kötelezettség vállalás nélkül el sem indulnak a folyamatok.
A szakember értesülése szerint jóval a keretösszeg fölött pályáztak az intézmények arra a 15 milliárd forintra, amellyel a tárca kiegészítette a 45 milliárdos adósságrendezését. Erre a kórházak olyan ötletekkel jelentkezhettek, amelynek megvalósításával nő az intézmények hatékonysága. Ez jó irány, mondta Sinkó Eszter és bízik benne, hogy jövőre is lesz esély ilyen pályázatok benyújtására.
Szerettük volna megerősíteni a szakember értesülését a túljelentkezésről, de a pályázatot lebonyolító Állami Egészségügyi Ellátó Központ érdeklődésünkre a következő választ adta: A folyamatban lévő pályáztatás elbírálásáig nem adhatunk információt a pályázók köréről, hatékonyságuk növelése érdekében tett vállalásaikról. Várhatóan meg idén kihirdetésre kerül az eredmény.
Címlapfotó: hirhatar.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS