A brit cégek csaknem felének okoz nehézséget az alkalmazkodás az Európai Unióval éppen egy éve aláírt kereskedelmi és együttműködési megállapodás (TCA) feltételeihez – áll a Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) pénteken ismertetett nagyszabású felmérésében.
Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az EU-ból. Távozásának napján 11 havi, vagyis 2020. december 31-éig érvényes átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a további kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Többhavi tárgyalási folyamat után végül egy 1246 oldalas szabálygyűjtemény született, amely nyolcszáz oldalnyi függeléket és lábjegyzetet is tartalmaz. Erről szinte az utolsó pillanatban, éppen egy éve, tavaly december 24-én sikerült megállapodásra jutnia a brit kormánynak az EU-val.
Az egyezmény alapján sem vámok, sem kvóták nem terhelik Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú árukereskedelmét abban az esetben, ha az áruk megfelelnek az eredetigazolási előírásoknak. E megállapodás sem küszöböli ki azonban a kereskedelmet terhelő adminisztratív kötelezettségeket: a brit exportőröknek egyebek mellett vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolásokat kell mellékelniük szállítmányaikhoz.
A Brit Kereskedelmi Kamarák 981 vállalat bevonásával elvégzett évfordulós felmérésének pénteken ismertetett adataiból kiderül, hogy a brit cégek 45 százaléka számára okoz viszonylagos vagy nagy nehézségeket az alkalmazkodás a TCA-megállapodás szabályrendszeréhez a fizikai áruk adásvételében, és mindössze 15 százalék találta könnyűnek az EU-val folytatott árukereskedelem új szabályainak betartását. A szolgáltatások kétoldalú forgalmában a válaszadók 23 százaléka ütközött nehézségekbe az elmúlt egy évben, és 14 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy könnyen vette az akadályokat.
A vizsgált teljes vállalati körön belül a kifejezetten exportra szakosodott brit cégek még nagyobb arányban számoltak be nehézségekről az EU-val folytatott kereskedelemben: e vállalati csoport tagjainak hatvan százaléka válaszolta azt a kamarai felmérésben, hogy valamelyes vagy komoly mértékű nehézségekkel szembesült az EU-piacra, vagy az onnan Nagy-Britanniába irányuló árukereskedelemben, és 30 százalék tapasztalta ugyanezt a szolgáltatások kétoldalú kereskedelmében. A vizsgálatból ráadásul az is kiderül, hogy a helyzet nem javult, hanem romlott a kereskedelmi megállapodás aláírása óta eltelt egy évben: a Brit Kereskedelmi Kamarák januárban elvégzett hasonló felmérésében a cégek harminc százaléka számolt be nehézségekről az EU-val folytatott áruforgalomban, és 14 százalék válaszolta azt, hogy a szolgáltatások kereskedelme is nehezebbé vált az Európai Unióval.
A kamarai szövetség hozzávetőleg négyszáz üzleti esettanulmány alapján összegyűjtötte a leggyakoribb problémákat. A lista élén állnak az EU-val folytatott kereskedelemben megjelent vámeljárások és ellenőrzések, az e feladatokkal járó papírmunkával és az általuk okozott késésekkel együtt. A gyakran említett nehézségek között szerepel az új eredetigazolási előírások teljesítése is, amelyek egyes vállalatok esetében egész beszállítói láncolatok külön auditálásának követelményével is jár. A felmérésbe bevont brit cégek közül sok arról is beszámolt, hogy nehezen talál új munkaerőt a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után hazatért EU-munkavállalók helyére.
Shevaun Haviland, a Brit Kereskedelmi Kamarák vezérigazgatója a felmérés eredményeihez fűzött nyilatkozatában leszögezte: az adatok egyértelműen illusztrálják, hogy a TCA-megállapodással kapcsolatos nehézségek “nem gyermekbetegségek”, hanem szerkezeti hibák, amelyek kijavíthatók ugyan, de e javítások elmaradása esetén hosszú távú károkat okoznak a brit gazdaságban.
Nagy-Britannia és az Európai Unió teljes kétoldalú kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly – vagyis még az átmeneti időszak érvényességi ideje alatt – 668 milliárd font volt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
sorry
2022-01-16 at 19:36
A britek voltak az egyik legnagyobb befizetők, ha nem a legnagyobbak és általában semmibe vették a kívánságukat, hogy azt a rengeteg pénzt amit GB- vel befizettettek, mire költse az EU. Általában úgy kezelték őket, mint a többi tagállamot. Ezt nem bírta el az egojuk.
György Balogh
2021-12-28 at 10:24
Itt élek UK. Csak egy apróság azért nem vettek vért tőlem mert nincs fiolájuk amibe leveszik a vért. Várjuk a beszállítót!
Zoltaiguszti
2021-12-28 at 01:06
Az ugye megvan hogy a Brexit mögött egyik legerősebb érv már akkor is az volt hogy az EU igazából GB kereskedelmi partner listáján legjobb esetben is csak a 3-ik?
Tehát lehet itt huhogni, hogy de mennyire megéri az EU, de a kérdés minden országban esetében más.
Igazából kinek éri meg, ez a jó kérdés?
GB az EU ban is egy rakás piackorlátozó szarsággal hadakozott és mellé a legnagyobb nettó befizető volt. Messze nem ugyanaz a helyzet mint pl mifelénk akik meg eddig a folyton a pályázati lét néztük elsőként a veszteségek leírása miatt…Nekik nem voltak pályázati lék, nekik izomból kellett a piacról kiásni amit keresni tudtak és még fizettek is érte.
A cikk az EU val kereskedőkről szól, de nem oda megy a Brit áru ,és szolgálatás jó része előtte se oda ment.
Drazsen
2021-12-27 at 12:05
Így jár az az ország, amelyik önteltségtől vagy nagyzástól vezérelbe kilép az EU-ból. Nem is taglalom milyen gazdasági katasztrófát jelentene ez olyan csóró kis országnak, mint amilyen mi vagyunk.