Egy olasz fotóriporter fényképén szerepelt Tutsch József traktorgyári munkás a Köztársaság téri pártszékház 1956-os ostromakor, és ez éppen elegendő volt, ahhoz, hogy a szabadságharc leverése után kivégezzék. Ehhez azonban szükség volt a karhatalmistából lett vérügyész, Lázár Ernő „lelkesedésére” is, aki gátlás nélkül küldte halálba a 30 éves férfit. Lázár ma is él, soha senki sem kérte számon a kommunista terrorban játszott szerepéért – derül ki Békés Márton történész cikksorozatának kedden megjelent harmadik részéből. Az ötrészesre tervezett sorozat olyan, ma is élő vérbírákat és vérügyészeket mutat be, akik az 1956 utáni megtorlások során mindösszesen 25 szabadságharcost küldtek a halálba.
Lázár Ernő kommunista vérügyész 1933-ban született, az ELTE jogi karát röviddel az 1956-os forradalom kitörése előtt fejezte be. Jogi végzettség ide vagy oda: 1956 decembere és 1957 februárja között beállt a karhatalomba. Ezután viszont az ügyészségen kötött ki. Szűk három évig tartó közvádlói pályafutásának egyetlen biztos pontja a megtorlásban való részvétel. Még 26 éves sem volt, amikor már a vádat képviselte a Tutsch József és társai elleni perben 1959-ben, és halálbüntetést kért az elsőrendű vádlottra. Május 7-én a Fővárosi Bíróság Halász Pál vezette tanácsa ennek eleget is tett, szeptemberben pedig másodfokon a Borbély János vezette tanács ezt helybenhagyta. Az ítéletet 1959. szeptember 24-én végrehajtották. (Borbély volt egyébként a kádári megtorlás legvéreskezűbb bírája: összesen hatvanhat halálos ítéletet hozott!)
Békés Márton tanulmányában fölvázolta a mártír Tutsch József életútját. Az 1929-es születésű traktorgyári munkás, gépszerelő a forradalom és szabadságharc tipikus munkásfelkelője volt: október 23-án Pestszentlőrincen társaival barikádot épít, Kispesten beáll a Nemzetőrségbe, részt vesz a Köztársaság téri pártház kiprovokált ostromában, majd november 4-étől a pestszentlőrinci védelem egyik vezetője, ahonnan egyhetes kemény összecsapások után a Bakony felé indul, hogy újrakezdje a harcot, Soroksárig jut, majd onnan visszafordulva a XVIII. kerületi Forradalmi Ifjúsági Szövetség szervezője és az általános sztrájk támogatója lesz.
A kommunista megtorlás néhány áldozata a több száz közül. A jobb alsó sarokban Tutsch József gépszerelő fényképe
Balszerencsés fotó
A halálos ítélet a Köztársaság téri ostromban (és a rákövetkező népítéletben történt állítólagos) részvétele miatt sújtotta. Tutschot balszerencséjére Mario De Biasi, az olasz Epoca fotóriportere a helyszínen lefényképezte, a fotó a lap 1956. november 11-ei különkiadásának 49. oldalán meg is jelent. (Lásd: vezető képünket!) A fotót a kádári propaganda zászlóshajója, vagyis a Fehér könyvek-sorozat 1957-ben kiadott második kötete a 83. oldalán közölte (de már mint a müncheni Revue 1956. december 8-ai számának fotóját) – így azonosították a forradalmárt. Tutsch a vádak szerint a pestszentlőrinci pártház elfoglalásában is részt vett. Ő azonban vallomásában ezt tagadta:
A pártház elleni fegyveres támadásban én nem vettem részt, azonban a harc egy részénél jelen voltam. Arra mentünk Keresztesivel a dömperrel – amivel a beszerzéseket végeztük – és akkor tudtuk meg, hogy az épületet megtámadták. Amikor odaértünk, kb. fél hét volt. Az épületet kb. 15-20 perc múlva elfoglalták.
Konstruált per
A Tutsch-ügy tipikus példája a forradalom utáni megtorlások perkonstrukcióinak, és híven jellemzi a kádári nyomozóhatóságok módszereit – mutatott rá Békés Márton. Adott egy traktorszerelő, aki lakhelye védelmében és a rendfenntartásban közreműködik, teherautóval élelmiszert szállít. Egy nyugati fotóriporter megörökíti azon a helyszínen (a Köztársaság téren), amelyet a kommunista rezsim az „ellenforradalmi” narratíva sarokpontjaként kezelt. A történész kiemelte: aki 1959-ben ügyészként halált kért egy fegyveres felkelőre, akit belekevertek a „Köztársaság téri ügybe”, annak tudnia kellett, hogy halálra is ítélik. Lázár Ernő egyébként több más konstruált perben is szerepet vállalt, ám azokban már nem indítványozott több halálos ítéletet. Később minisztériumi munkákat kapott, majd „nyoma veszett”. A hamarosan 84. életévét betöltő egykori ügyész jelenleg Óbudán, a Kaszásdűlőn él, rokona elmondása szerint súlyos betegen.
A teljes cikket ITT elolvashatják. A cikksorozat első és második részéről írt összefoglalónkat pedig ITT és ITT olvashatják el.
Forrás: Látószögblog.hu. Vezető képünkön Tutsch József jobbról a harmadik, takarásban; Fotó: Mario De Biasi/Epoca
Facebook
Twitter
YouTube
RSS